Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1955-11-01 / 11-12. szám

PAULO AFONSO 1950 augusztusában István király napján, amikor először szállotam ki a repülőgépből Paulo Afonso repülőterén, ez a név csupán a hires vízesést jelen­tette. Azóta felépült egy, ma kb. 15.000 lelket számláló település és működik egy hatalmas erőmű, melyek ezt a nevet viselik s amely utóbbi terveinek részlet­kidolgozására, majd a földalatti gépház megépítésére érkeztem ide. Az itt futó folyót az indiánok “O- para”-nak hívták, André Gongalves és Americo Vespucci “Säo Francisco”-nak keresztelték. 1501. Okt. 4-én, a nagy Assisi emlékünnepén, amikor először pillantotta meg fehér ember a folyó torkolatát. A vízesés felfedezéséről ke­veset tudunk. Egy, valószínűleg jóval Délamerika felfedézése utáni angol tér­képen, melyet “the very ingenious and learned Dr. Halley” (a nagyon lelemé­nyes és tanult Dr. Halley) szerkesztett, a vízesés helyén a folyó futása megsza­kad ezzel a megjegyéssel: “Here the River St. Francis runs under ground”, (itt a St. Ferenc folyó föld alatt fut.) Kevéssé valószínű,' hogy a folyó földa­latti szakaszának födémé azóta szakadt volna le, valószínűbb, hogy az indiánok elbeszélésére került ez a megjegyzés a térképre. Valóban, a folyó széles, szi­geteket képző deltás szétágazás után hirtelen 82 m-es eséssel eltűnik a fenn-A Sáo Francisco folyó a Paulo Afonso vízesésnél. síkról, alkotva a Paulo Afonso-i vízesést, hogy folyását egy mély szurdokban, a “canhao”-ban folytassa. Mindenkinek, különösen repülőgépen érkezőnek az az érzése, hogy a folyó eltűnik a föld alatt. Ennek a hatalmas esésnek kihasz­nálása hosszú idők óta álma a brazilok­nak. 1852-54 között, “por ordern do Go­­verno de S. M. I. о Senhor Dom Pedro II.”, Haifeld mérnök elkészíti az első részletes tanulmányt a folyóról és annak kihasználásáról. 1890-ben adja az uj­­jonan alakult köztársaság az első kon­cessziót a vízesés energiájának kihasz­nálására “... por meio de eletricidade ou por outro qualquer...” De az első realizálás, 1913-ig várat magára, amikor egy zseniális brazil, Delmiro Gouveia felépíti az első 1.500 lóérős turbinát, amelyhez kapcsolt generátor az innét 23 km-re fekvő textilgyárat volt hivat­va energiával ellátni. Később megkezd­te egy 10.000 lóerős erőmű építését, de a textil-konkurrencia által felbérelt or­gyilkosok megölték. Az első erőműve még ma is működik, a másodikból csak a megkezdett falak állnak szomorú me­­vizesés kihasználására életrehívta a mentóként a “canhäo”-ban. A következő évtizedek hosszúra­­nyúlt vitákkal és tervezgetésekkel tel­tek el, míg 1945-i 8031. törvénycikk a “Cia. Hidroeletrica do Säo Francisco”-t.- 9 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom