Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1955-11-01 / 11-12. szám

A KCNTVEE ECNrVE Csak nemrég volt nagy ünnepünk, a reformáció évfordulója, amikor meg­emlékeztünk reformátorainkról. Tőlük kaptuk a keresztyén igazságok magyáz­­rázatát. Ők nem voltak a meghátrálás emberei, hogy elvesszenek, hanem a hitéi, hogy életet nyerjenek. Reformá­torainkra emlékeztünk, akik a bibliában találták meg azt a szilárd pontot, melyre támaszkodva, kiemelhették sarkából a világot. Az Ige új értelmet nyert a reformá­cióban. Ez az örök Könyv, mely a leg­elterjedtebb és legmodernebb könyv, ma is, mint minden időben, meggyógyít­hatja ezt a beteg világot, elűzheti a sö­tétség hatalmát. Jézus Krisztus egyházában, ma is, mint annak idején, nagy a küzdelem az ellenség ellen, aki minden eszközzel út­jában áll az Ige terjedésének. Az el­lenséges állások ellen legyőzhetetlen fegyerre van szükségünk: ez a bib­lia. Csakis ezzel hódíthatjuk még egy­házainkban az ellenségtől megszállt te­rületeket. Kétségtelen, hogy nagy érdeklődés indult meg Földünk valamennyi biro­dalmában és egyházában a biblia iránt. Korunk nyomorúságos tanácstalansága közepette az emberek szilárd támasz­pont után vágyódnák és — a biblia után nyúlnak. Mi a biblia? Nincs a világminden­ségben olyan hatalmasság, amely erre felelhetne. Értelmünk szűk korlátái közé nem szoríthatjuk. Erre a kérdésre csak önmaga adhat választ. 2000-szer fordul elő a bibliábán : “És monda Is­ten”. A biblia, az első lapfától az utolsó szaváig — Isten Beszéde. Micsoda ereje van, ha egy anya ke­zében van! A világ minden pedagógiai bölcseségénél hatalmasabb erő ez! Légy bátor, testvérem, és használd a Lélek kardját! Keresd fel Isten Igé­jével a betegeket, haldoklókat, hogy el­­veszettségükből kiszabaduljanak s az élő Megváltóval kerüljenek kapcsolatba. A gyermekeknek szükségük van Isten beszédére. Vasárnapi iskolánkban, hétről-hétre tanulnak egy-egy bibliai verset és ezt a kincset, mint tőkét vi­szik az életükbe. Felnövekedő ifjainknak szükségük van a tiszta, mélyreható tanításra, Is­ten ismeretének drága kincsére, amely a bibliában van. Megőrzi őket a go­nosztól. Egy amerikai ifjúsági — büntetőbi­­rói statisztika arról beszél a közelmúlt­ban, hogy 4000 ifjú fegyenc közűi csak 171átogatta a vasárnapi iskolát. A 17 közűi is 8-at elbocsátottak, mert ezekre nem bizonyult rá a bűn. Ennek a fog­háznak a vezetősége elismeri a keresz­tyén nevelés befolyását és kiséret mel­lett, ifjúkat küld a fogházból a bibliaó­rákra. Az ifjúkor a legfogékonyabb és leginkább hajlik a Krisztus szerint való életre. Szükség van a férfiak, szükség van a nők bibliaóráira. Az öregeknek szükségük van Is­ten beszédére, hogy lábaik szövétneke legyen, ha a halál völgyén keresztűl­­mennek. Csodálatos szolgálat az, ha öreg embereket a Jézussal való örök­életre készítjük elő. Soha ki nem meríthetjük a biblia­­olvasás szükségességéről a mondaniva­lónkat. Most decemberben, a biblia hó­napjában elöljáróban csak ennyit köz­lünk szeretettel, kedves Olvasóinkkal. Margit testvér ISTEN. Irta A. Ch. Günther A legkisebb dolgokban is ott látom Felséged hatalmát kezednek intésére friss forrást fakasztanak a sziklák, egy szavadra fény születik s a tenger lecsendesedik : parancsodra a vízre láng csap; intesz, s megáll útján a nap, vad mélységek tátonganak, s földet-eget összedobálnak. Szabó Lőrinc fordítása.- 6 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom