Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1955-09-01 / 9-10. szám
AZ ŐSTÖRTÉNET FORRÁSAI. A történet elmúlt események és jelenségek leirása és vizsgálata. Kútfő a múltból fennmaradt mindenféle emlék, de főként az írott források. Ebből következik hogy egy nép története olyan ősi, amilyen régi az irástudománya- A szumir ékiratok egyiptomi hieroglifák, kínai ideogrammák messzi évezredeket örökítenek meg, a görög és latin betűk már közelebbi időket. Őseink már a honfoglalás előtt tudtak írni, de tetteiknek fára, pálcákra, botokra rótt emlékei nem maradtak fenn s ez az irás nem saját alkotásuk volt, hanem a kazár birodalomban tanulhatták- A legrégibb fennmaradt emléke ezen Írásnak az Orkhon vidéki feliratok 732-ből, melyeket a kazárok őseinek a kök- törköknek nyelvén Írtak, Orkhon-töröknek is nevezik. üze kök tanri asra yagiz yer fenn kék (óg)tenger alant árnyas föld kilindukda ekin - ara kisi ogli keletkezvén ketteje közt ember fia kilinmis Kisi oglinda üze ácüm -teremtetett ember fiától fenn ősöm apam Bumin kagan Istámi kagan apám Bumin kagán Isztemi kagán olurmis oluripan türk bodunin lettek. lettek török népe i I i n törüsin állama törvénye Ez a szöveg számunkra csak ősi kultúrtörténeti és nyelvemlék-szerű jelentőségű. A ma is élő kék, tenger, kelni, ősöm, apám, állam törvény (törés szavak mellett a szumir-török azonos szavak gug-gök (egek és az ég szine), Dingir- Tanri (Isten) dingir-tängri (tenger)—ég, ogul-ogul (fiú) mutatják hogy köztünk valamint a többi turáni népek és a szumirok között ősi kapcsolat volt s vannak szavaink, melyeket minden ma élő kulturnépet megelőzően már 5-6000 éve leírtak. Ez azonban nem történet. Az őstörténetnek írott forrásai nincsenek, anyagát főként a philologia (nyelvtudomány) és az archeológia (régészet) szolgáltatja. A nyelv a nemzet élő emlékezése. A mi szavaink elmondják, hogy Északeurópában születtünk, testvéreink a finnugor népek- A bölcsőben együtt a csiszolt kőkori, neolith kultúráig jutottunk, szegényebb rokonaink máig se vitték sokkal töbre. A finnek és észtek az északi germánoktól, a mordvinek törököktől és oroszoktól vették műveltségűket. Mi a bolgártörök, török és kaukázusi népektől tanultunk. A török népektől a kínaival összefüggő turáni kultúrát, töröktől és kaukázusitól a szumir és ősi sémita műveltség elemeit vettük át. Szlávoktól, különösen az elszlávosodott bolgár rokonainktól tanultunk egyetmást s a németektől az ipart mesterségeket. A szumirokkal való korábbi kapcsolataink lényege még nem tisztázódott. Az archeológia a régi tárgyak tudománya, még pedig minden olyan látható és megfogható tárgyé, mely az emberi tevéknység nyomait viseli magán. Nem csak forrása a történetírásnak, de a tárgyi bizonyítékok kincstára is- Érdekes a régészet és a művészettörténet viszonya, anyaguk részben ugyanaz, de az archeológiát nem csak a szép tárgyak érdeklik. A honfoglalók sírjából előkerült kapák vagy sarlók épen olyan becsesek mint egy aranyozott ezüst tarsolylemez. A régészet és a nyelvtudomány határai néha elmosódnak. Ásatásoknál sírkő és szoborfeliratok körűinek elő, bár nyelvemléket tartalmaznak, mégis az archeológiához, az egyiptomi múmiák csomagolására használt papyrusok ellenben a philologiához tartoznak. Az archeológia munkáját több tudomány támogatja. Az anthropologia a csontvázak segítségével meghatározza, hogy milyen fajok, sőt mely népek alkották a kiásott leleteket. A honfoglaló magyarok csontváza, koponyaindexe ugyanaz mint későbbi és ma is élő utódaiké, tisztán meg- 6 -
