Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1955-07-01 / 7-8. szám

— Így mondta Kend, Lidi néni. Hogy miatta vette bé magát­— Mondta az ótott nyúl, nem én. Várja meg elébb, míg elmondom. Mért nem hagyják kibeszélni az embert? Mert tudja meg, nem a kisasszony miatt ugrott bé, hanem a kutyája miatt, na!.... — No a bolond!.... Ennyire szerelmes lett volna? Hogy megnyerje a női szivet, még a kutyájáért is képes kockára tenni az életét! No, a mi fiatalságunk ugyan nem volt ilyen bolondos. Még ilyet! Még hogy a kutya után vesse bé magát valaki a vízbe.... — Ki mondta? — méltatlankodott Lidi néni. — Én ugyan nem! Mert nem is a kutya után vette bé magát, hanem a kutya elöl. — Elöl-e? Aztán minek? — Mondom, ott ólálkodott a kastély körül. Talán a málnásban kórin­­cált. Aztán a kisasszony kutyája meglátta, tudják az a nagy, fekete, haragos és megkergette. Ő meg rászaladt a pallóra, ami át volt vetve a vízen. A kutya meg nosza utána.. . . — És bélükte ugye? — Nem azt! De a béresgyerek, a Gergő, odakiáltotta neki, hogy jobb ha béugrik, mert széttépi az a ronda féreg. — No akkor bé kell szállítani a kórházba méges. Azt csak majd megfizeti a nagyságor úr, mert háthogy mért nem kőtte meg a kutyáját, ha haragos. Béküldi a kórházba bizonyosan. — Már mér küldené? — kérdezte értelmetlenül Lidi néni? — Hát hogy tüdőgyulladást ne kapjon. Megaztán tudott-é úszni Domo­kos? — Miben úszott volna és mitől kapna tüdőgyulladást? — értelmetlenkedett Lidi néni. — Vagy tán nem is tudja Kend Tanító Uram, hogy ilyenkor nyárba’ egy csepp víz sincs az Áradatosban. — Olyan kiszáradt az, mint a savanyú kovász! — Ejnye, az ördög a nyelvit Kendnek Lidi néni! Micsoda rémhírrel kezdte, azt hittük meghalt a Domokos, most meg kiderült, hogy semmi baja sem lett. Méges azt mondta, hogy no megjárta. — Azt én, mert meg is járta. Eltörött a nyaka.... — Ezt lám meg nem mondta, — vágott közbe Kőllő tanító uram, — de jobb is, mert mondja a bolondnak. Ki látott már olyat, hogy valaki az Árada­­tosba ugrik s nem megnyuvad, hanem a nyakát töri? — Mért nem hagy hát kibeszélni? Ügy is van, eltörött a nyaka az üvegnek, akiben ecetet akart hozni, mert hogy ugrott kiesett a zsebéből.... — De most már oszt elég! Ne folytassa Lidi néni! — És Kőllő tanító uram megragadott egy seprőt. — Már meg az üveg nyakáról kezd beszélni, az elébb meg azt mondta, hogy a Domokos járta meg! — Persze, hogy megjárta! az anyja küldte ecetért. Velem indult el idefelé. Oszt közben, hogy az esés miatt az üveg eltört, haza kellett mennie másikért. Még mondta is nekem: ”No megjárom Lidi néni, ha most emiatt lekésem az udvarhelyi vonatot”.... — És el is késett ugye? — kérdezte Darkó Bözsi? — El az! Pedig a moziba akart menni rajta. Hát nem megjárta szegény?.... Repült a seprő Lidi néni felé.... Ügy kapta el csak röptiben, mert egyik lába már kint volt a boltból. Rohant vele, mert tán kergették is. Szinte lovagolt a seprőn. Volt, aki boszorkánynak nézte- Dehát őt mindig kergették. Mert sohasem hagyták kibeszélni szegényt.... — 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom