Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1954-05-01 / 5. szám
BRAZÍLIA MÉRGES ÁLLATAI. П beszámolónk elöljárójaként közöljük az alábbi cikket. Általában az olyan állatokat szoktuk mérgeseknek nevezni, melyeknek olyan különleges szerveik vannak, melyekkel a már kis mennyiségben is súlyos, heveny tünetekkel járó megbetegedést — mérgezést okozó mirigyváladékaikat az ember, vagy háziállat testébe, testfelületére el tudják juttatni. Ismerünk például kígyókat(l), melyek nyálmirigyeikben igen hatásos mérget termelnek ugyan, minthogy azonban (merev) méregfogaik a szájuk hátsórészében vannak elhelyezve, már egy kisújj-vastagságú tárgyba sem tudnak beleharapni. így ezek, jóllehet állattanilag mérgesek —sem gyakorlati, sem pedig orvosi szempontból nem tekinthetők veszélyeseknek. Azokat az állatokat viszont,, melyek mérget termelnek, de azt csak közvetve (p. o. a mérget termelő mirigy, vagy a mérget felraktározó szerv elfogyasztása után) juttatják be az áldozatuk testébe: mérgező állatoknak hívjuk.(2) Brazíliában a gyakorlatilag mérgeseknek tekinthető állatok közül előfordulnak: kígyók, skorpiók, pókok, varangyok és némely halfajták. A mérges kígyók méregszerveik (meregmirigy és méregfog) alapján két nagy: proteroglypha és solenoglypha elnevezésű csoprtra oszlanak. Az első (proteroglypha) csoportba tartozó kígyók méregfogai a felső állkapocs elülső részén helyezkednek el s abban mereven vannak rögzítve. A méregmirigyekkel nyitott csatorna köti azokat össze, miáltal, a méreg könnyen csurog bele a harapási sebbe. A második (solenoglypha) csoportba tartozó kígyók méregfogai a becsukott szájban fekvő-helyzetet foglalnak el s csak akkor egyenesednek fel, amikor az állat a száját kitátja. A fogak elhelyezése hasonló, méregcsatornájuk azonban teljesen zárt — s ami a leglényegesebb — ezeket a fogakat csupán szalagok erősítik az állkapocshoz. Minthogy ezek a méregfogak nagyon vékonyak és az állkapocshoz csak lazán kapcsolódnak, könnven kitörnek s ezért mindkét oldalon néhány (1-3 drb) úgynevezett pótméregfog is van. A proteroglyphák-at(3) Brazíliában a fekete és fehér gyűrűkkel tarkított vörös-Papp István felvételei. (1) Az úgynevezett opistoglyphá-k. (2) A biológusok az említett kétféle módon mérgező állatokat aktív és passzív mérgezőknek osztják be. A portugál nyelvben, minthogy a mérges és mérgező fogalmakra nincsen külön kifejezés, szintén ez a megkülönböztetés használatos. Franciául az előbbieket animaux venimeux, az utóbbiakat animaux veneneux. németül Gifttiere, ill. giftige Tiere elnevezéssel illetik.
