Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1954-02-01 / 2. szám
nyomásunkra, valamint régi szokásaink ellenére semmiféle színes ürügy alatt semmi újítást...” nem eszközöl, ellenben “... azokat, melyeket a néhai Mátyás felséges király behozott...” el fogja törölni. Mit értettek az újítás alatt, azt is pontosan megmondták. Elsősorban az új (igazságos megosztáséi) adórendszert, amely a lakosság egyes rétegeinek különösebb megerőltetése nélkül biztosította az államháztartás egyensúlyát és az állandó hadsereg fenntartásának volt az alapja. Első eredménye a Miksa császárral kötött megszégyenítő 1491-es pozsonyi béke — ugyancsak Bakócz és Zápolyai műve — volt. A becikkelyezésre összehívott országgyűlésen Bakóczot nyíltan hazaárulónak nevezték és halált kértek a fejére. Igazuk kellett, hogy le‘Kríííkák : BIENNALE. Säo Paulo 400 esztendős alapításának évfordulójára rendezett ünnepi év első nagyszabású eseménye ez a kiállítás, melyet a sajtónál kedvezőtlenebbül csak — akinek szánva volt — maga a közönség fogadott. Megpróbáljuk ezért, hogy az őt megillető helyre — mint az emberi kultúrtörténet egy fejezetének dokumentumát — soroljuk be, s ilymódon olvasóinknak kik a kiállítást már látták, vagy azt a jövőben megnézik, egy iránytűt és mércét adjunk a kezébe. A müvészettörténelmen napjainktól a legősibb leletekig visszatekintve szembeötlik a szellemi jelenségek lüktető összefüggésének törvényszerűsége. Az egészet — egyetlen egységként — nézve, akaratlanul is meglátni benne a hullámzás-rezgés (fizikai) szabályait. A dagály és apály állandó következetességével váltják egymást a kulturhullámok. A három testvér-képzőművészet fénykora sohasem egyidejű, virágzásuk szerint valamennyi nagy kultúra három részre oszlik. Elöljáróban mindenkor az építészet dominál, középen a szobrászat váltja fel, s utolsóként a festészet zárja gyen, mert kedvezően álló hadműveletek mellett, még vesztesnek is megalázó feltételekkel kötötte meg Bakócz, a Habsburg uralkodóval — nem egész két évvel Mátyás halála után és alig két évtizeddel az újabb török támadások előtt. Végzetessé vált magyar tragédia, hogy Bakócz a győri püspöki széktől a pápaválsztó conelavén elért 8 szavatáig megtett útján, öncélú elvakultságában nem tudta meglátni, hogy a magyarságnak a keresztyéni kultúra fenntartására volt küldetése, melyet sem idegen dinasztiák érdekeinek, sem egyéb, elsősorban idegen érdekeket szolgáló célkitűzéseknek, nem lett volna szabad alárendelni. Amint ez állott a múltra, úgy igaz marad a jövendőre is. Gyg le a periódust. A nagy kulturhullámokon belül pedig ritmikusan jelentkeznek a kisebbek, melyek szintén ugyanilyen módon tagolódnak. Az ok és okozat természetes összefüggése tisztán áh előttünk, ha meggondoljuk, hogy az építészet elsődlegességét a mindenkor fejlődő technika uj anyagai biztosítják olymódon, hogy ezek tulajdonságai alapján a mérnöktudomány egyre merészebb statikai számításaival, előzőleg ismeretlen sőt elképzelhetetlen horizontot nyit, a tervezők számára. , Gondoljuk csak arra, hogy az egyiptomiak kitalálták a dór-oszloprendet. jó egy évezreddel a “dór-stilus” megszületése előtt s a romiak előre “megcsinálták” a barokkot. így az egyiptomi, görög és romai analogia alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy jelenleg egy uj nagy kulturhullám kezdetén állunk, és a jövendő “világnézet” és “művészetek” kialakításában éppen a szemünk előtt, most kifejlődésben levő építészetnek lesz a legnagyobb szerepe. A történelem tanulsága és a természetes sorrend folytán eztkövetően a szobrászat fog felvirágozni. Logikus folyamat ez, mert elsősorban a jövő szobrásza lesz arra hivatva, hogy az uj építészeti 14
