Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1954-09-01 / 9-10. szám

Caééu Szárnyon

Uram, a két szárnyam nehéz, hozzád emelkedni ma nem mer. Ne bilincselj meg és ne bánts nagy súlyoddal, a félelemmel-Te nagy völvedben ne legyek énekre béna, hitre gyára.

Úgy kapaszkodjam, Kéz, beléd, mint kicsi koromban anyámba.

Hívott erőseid dalos lakomáján mindig el ne késsemkapudtól ne térítsen el utat veszítő szédülésem.

Viharszeles mélyed felett meredekedet bízva járjam: sziklafalon hajnalmadár, örömpiros Jgyen a szárnyam-És hogyha mégis hullanék sugaradban vagy sűrű hóban, sohasem látott arcodat láthassam egyszer, zuhanóban.

Áprily Lajos

“Olyan dolgok is, amelyek a maguk természete szerint nem rosszak, mégis kísértéssé válhatnak az ördög mesterkédése által, ha úgy elfoglalják figyelmünket, hogy a varázsuk elvon és elhajlít bennünket az Istentől, kísértések bizony ezek,, akár jobb felől, akár bal felől, jönnek. Jobb felöl ilyen pl. a gazdagság, hatalom, hírnév, melyek a maguk ragyogásával, értékük tetszetős látszatával nagyon sokszor elkápráztatják az emberek szemét,hogy. . . végül megfeledkeznek Istenünk ről. Balfelől valók pl. szegénység, gúny, megvettetés, csapások, amelyeknek keserűségétől és kínjától megháborodnak azemberefc, elcsüggednek lelkűkben és végül egészen elhidegednek Istentől.

Kálvin.

9