Harangszó, 1953 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1953-04-01 / 2. szám
3 SÁROSPATAK. Mikor Árpád fejedelem a munkácsi pihenő után befelé vonult népével az országba, útközben kijelölte az egyes törzsek szálláshelyeit A monda szerint Zemplén vezér területének határát egy pataknál jelölte meg, amely a Bodrog folyóba torkollik. Mivel a patak vize épen esőtől sáros volt, Sárospatak néven jegyezték meg és később is igy emlegették. A patak mellett keletkezett település neve is Sárospatak lett. Szép és kedvező helyen épült ez a város a Bodrog folyó szélén egy óriási nagy sziklatömbön. A Bodrog szinte alatta folyik, mert 20 — 30 méter magas partja van a város felől, mig a másik partja teljesen lapos és sik. Itt már tulajdonképen a Nagyalföld kezdődik, mert ha innen egy egyenes vonalat huzunk Újvidékig, sehol magasabb emelkedést nem találunk, mint némely szélhordta dombocskát. A város másik oldalán azonban hirtelen emelkednek ki az Eperjes — Tokaji hegylánc 600 — 700 méter magas hegyei, melyek déli oldalain terem a kitűnő minőségű Tokaj-hegyaljai bor. Ha a városból egyenest indulunk be a hegyekbe, gyönyörű kies helyeket találunk kitűnő forrás vizekkel a szép tölgy és hárs erdők között. Mintegy 40 — 50 kilométeren keresztül mindig hegyeken kell átmenünk, mig végre kijutunk a Hernád völgyére kicsivel Gönc alatt, körülbelül épen Vizsoly irányában. Vizsoly nevét minden magyar jól ismeri az áldásos munkájú Károli Gáspár vizslyi lelkészről, aki a teljes Bibliát itt fordította le magyar nyelvre az egyház tanítójának közremüköésével s kiadta 1950—ben. A Bodrog folyó balpartján a Bodrogköz terül el egészen a Tiszáig. Ez valamikor csupa nádas, ingoványos, vizeinkkel és tavakkal átszabdalt vidék volt, néhány méter magas dombokkal megtűzdelve. Valamikor a válságos időkben kitűnő búvóhelyül szolgált a népnek. Ma egy nagyon gazdag vidék ez, mert a tavakat, ingoványokat lecsapolták, a Tisza és a Bodrog felől pedig gátak védik. A vidék szépsége és gazdagsága már a régi időkben is vonzó volt, mert már II. Endre Árpádházi királyunk várat építtetett ide és családjával együtt szívesen tartózkodott itt. Ennek az ősrégi várnak a maradványai ma is megvannak. A későbbi tulajdonosok is tovább építették és fejlesztették a várat és a várost, amely a Rákóczink birtokába került később. A várnak nagyon kedvező fekvése volt. A Miskolc, Szerencs felől Munkácson át Lengyelország felé tartó fontos kereskedelmi és hadi útvonal a városon ment keresztül. A Bodrog partján épült vár ezt védte és ellenőrizte. Védelmi szempontból is előnyös fekvése volt a várnak, mert a Bodrog felől nem kellett támadástól tartson, annál kevésbbé, mivel a folyón túli ingoványos vidéken hadsereg nem tudott felvonulni. Viszont a várból titkos alagút vezetett a folyó túlsó partjára, melyen át eleséget lehetett juttatni az ostromlott várba szükség esetén és híreket lehetett küldeni és kapni. Sárospatak azonban nemcsak hadi szempontból volt erős vár, hanem szellemi szempontból még erősebb és jelentősebb erődje lett az országnak, főleg pedig a roformátusságnak. A reformáció elterjedése után 12 vármegyének lett a szellemi központja és vezetője, mégpedig Abauj-Torna, Borsod, Gömör, Zemplén, Szabolcs, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szatmár, Szabolcs és Heves vármegyéknek, de még több ezekkel szomszédos vármegyére is erős befolyással volt. Sárospatak egy jó példa arra, hogy meglássuk, milyen nagy és milyen fontos szerepe volt a reformációnak a magyar nemzet és a széles néprétegek művelődésében és előre
