Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-03-01 / 3. szám
BEHARANGOZÓ Bertolt Brecht TURANDOT, AVAGY A SZERECSENMOSDATÓK KONGRESSZUSA A csodálatos, varázslatos meséiről ismert, velencei születésű író-politikus, Carlo Gozzi 1762- ben írta meg a távoli Kínában játszódó történetét, melynek hősei Turandot és a Kalaf. E mű nemcsak Puccinit ihlette meg, korábban Schiller számára is alapanyagul szolgált egy drámájához. Ezt a színművet használta föl Brecht 1954-ben megírt Turandotjához. (A ritkán játszott darab az író utolsó befejezett munkája, amely csak tíz évvel halála után látott napvilágot.) A kétrészes játékban, az értelmiségi magatartásformák széles körű bemutatásával arra az igencsak aktuális problémára keresett választ, hogy a hatalom milyen szerepet szán ennek a társadalmi rétegnek. Az előadást Zsámbéki Gábor rendezte, a címszerepet Süptei Andrea játssza. (Katona József Színház) Frank Wedekind PANDORA SZELENCÉJE A német expresszionista dráma egyik legjelentősebb előfutára „botrányos tragédiapárban” — A Föld szelleme, Pandora szelencéje - írta meg Lulunak, a mezítlábas virágáruslányból lett morálon kívüli, démoni, környezetét s végül önmagát is elpusztító kurtizánnak a történetét. Később Wedekind maga készítette el e két dráma közös változatát, s e művek voltak alapjai Alban Berg azonos című operájának is. A darabot Magyarországon először pár évvel ezelőtt Miskolcon mutatták be. A mostani, fővárosi produkciót Acs János rendezte, a főszerepben Udvaros Dorottya látható. (Az idei - meglehetősen szegényes - Budapesti Tavaszi Fesztivál alatt a Katona József Színház több alkalommal is műsorára tűzi az egy éve bemutatott, s azóta repertoáron lévő színművet.) (Katona József Színház) Arthur Schnitzler A BERNHARDI-ÜGY Schnitzler - akit a „legbécsibb” íróként, a színpadi impreszszionizmus egyik jellegzetes alakjaként is számon tartanak - eredetileg orvosnak készült: ezzel magyarázható néhány művének témaválasztása éppúgy, mint kiváló megfigyelőképessége, s tömör, eleven dialógusainak pszichológiai mélysége is. A halál kérdésével foglalkozó művei sorába tartozik az 1912-ben írt A Bernhardi-ügy is, melynek középpontjában a vidéki szűklátókörűség, s két szemlélet - kissé leegyszerűsítve - a haladás és a reakció konfliktusa áll: Bemhardi professzor úgy ítéli meg, hogy a rábízott betegnek joga van a nyugodt és békés halálhoz, s ezért nem engedi be a papot a haldoklóhoz. A drámát Babarczy László rendezte, a főbb szerepekben Gábor Miklós, Hegedűs D. Géza, Lukács Sándor, Balázs Péter, Szombathy Gyula látható. (Vígszínház) Jasmina Reza FÉNYEK ÉS ÁRNYAK A ma is aktív francia színészírónő első, nagy sikerű színművét tűzte műsorára a József Attila Színház Stúdiószínpada Dávid Zsuzsa főiskolai hallgató rendezésében. (A mű fordítója a Párizsban élő magyar színésznő, Vörös Eszter - az egyik legnagyobb irodalmi elismerésben, Moliere-díjban részesült.) A darab egy gazdag polgári család egyetlen - a családfő halálát követő — napján keresztül a mai negyvenesek nemzedékének problémáit, vívódásait mutatja be, s szerzője arra a minden bizonnyal elcsépeltnek tűnő, ám vitathatatlanul igaz következtetésére jut hogyhogy a szeretet az, ami átsegíti az embereket az élet buktatóin és nehézségein, beleértve az önmagunkkal és múltunkkal való szembenézést is. (József Attila Színház Stúdiószínpada) Örkény István MACSKAJÁTÉK Húsz éve, 1971-ben a szolnoki Szigligeti Színházban volt az ősbemutatója Örkény groteszk tragikomédiájának, ezt követte a legendás pesti színházi premier Sulyok Mária és Bulla Elma felejthetetlen alakításával, és Makk Károly kiváló filmje 1972-ben. Orbánná késői szerelmi szenvedélyének történetét Ne w Yorktól Leningrádig, Bécstől Varsóig a világ több városában is láthatták azóta. A számtalan rétegű és olvasató, nehéz, de hálás színészi feladatokat rejtő darabot a jubileumi veszprémi bemutatón a fiatal színész-rendező, Mácsai Pál állította színpadra, a főbb szerepekben Dobos Ildikót, Kakuts Ágnest, Demjén Gyöngyvért, Spányik Évát, Jászai Lászlót és Szeles Józsefet láthatjuk. (Veszprémi Petőfi Színház) Anton Pavlovics Csehov SIRÁLY 1897-ben kezdte meg működéséta Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko vezette moszkvai Művész Színház, melynek tagjai a haladó nyugati színművészetet és az akkor modemek számító naturalista-szimbolista drámát akarták megismertetni az orosz közönséggel. Törekvéseik szerencsésen találkoztak a kezdő drámaíró Csehovéval, s első drámáját, a pétervári ősbemutatón megbukott Sirályt ők vitték sikerre. (Ennek emlékére lett a sirály a színház szimbóluma.) Itt volt a többi Csehov-mű ősbemutatója is a Ványa bácsitól a Cseresznyéskertig, s utóéletüket máig befolyásolja Sztanyiszlavszkij akkori értelmezése, aki a drámaíró minden kérése ellenére sem komédiaként fogta föl e színműveket, s komolyra, szomorúra rendezte azokat. A Sirály miskolci előadását 4/7:0.?/ Árpád rendezi, s szereplői között Margitai Ágit, Szakácsi Sándort, Gesztesi Károlyt, Csarnóy Zsuzsát is láthatjuk. (Miskolci Nemzeti Színház) T'ilm EGY ELKÉNYEZTETETT GYERMEK UTAZÁSA (Francia film, rendezte Claude Lelouch) Két világhírű művész, az emberi kapcsolatokat oly érzékenyen - sokak szerint érzelgősen - bemutató Claude Lelouch rendező, s a márkáns, kalandvágyó férfiak alakításában ismertté vált, mellesleg kiváló színművész, Jean-Paul Belmondo neve fémjelzi ezt a kellemes percei ellenére könnyen feledhető alkotást. Közel hetven filmszerep, huszonnyolc évi kihagyás után tért vissza a hatvanadik éve felé járó Belmondo a színpadra - előbb Kean, majd Cyrano szerepében hódította meg ismét a francia színházrajongókat - amikor engedett Lelouch csábításának, és elvállalta e film főszerepét. Ebben egy befutott, gazdag, minden kalandra kész ötvenes férfit alakít, akinek egy napon meglehetősen esztelen ötlete támad: csavargóként kezd új életet Afrikában. Kiállítás PETŐFI IRODALMI MÚZEUM A budapesti múzeum két kiállítására hívjuk föl olvasóink figyelmét. Az elmúlt évben - abból a jeles alkalomból, hogy március 15-e végre nemzeti ünnepünk lett - nyílt meg az újrarendezett Petőfi állandó kiállítás. Hat teremben mutatják be egyik legnagyobb költőnk életének legfontosabb állomásait, barátságait, szerelmeit. Ez a kiváló összeállítás nemrég kibővült: a „Petőfi halála után..." című részben a sok méltatlan és ízléstelen vitát kiváltó barguzini ásatások dokumentumaiba is bepillanthatnak a látogatók. „Egy szellemi áramlat emléke...”- e szavakat írta be Göncz Árpád köztársasági elnök annak az időszaki kiállításnak a vendégkönyvébe, mely „Tiltott zászlók alatt” címmel a magyarországi szamizdat egy évtizedével - többek között a legendás Hírmondó és Beszélő című kiadványokkal, Komád György, Petri György, Haraszti Miklós és sok már társuk munkáival - ismertet meg. A nagy érdeklődésre való tekintettel a bemutató nyitva tartását meghoszszabbították. 60 HARANG
