Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1991-02-01 / 2. szám

BEHARANGOZÓ dallamok mellett átiratok is meg­szólalhassanak a hangszeren. Nagy Csaba tolmácsolásában Benedetto Marcello, Corelli- és Chédeville-művek is hallhatók a kuruc kori dallamok mellett. (Hungaroton) Giuseppe Verdi A TRUBADÚR A parádés előadógárdából is ki­emelkedve, Maria Callas neve fémjelzi ezt az archív lemezfelvé­telt, mely 1956 augusztusában ké­szült a milánói Scalában. A csodá­latos hangú szoprán énekesnő pá­lyafutása során a világ legjelentő­sebb operaházaiban énekelhette Leonóra szerepét, s magával raga­dó alakításairól még a legszigo­rúbb kritikusok is felsőfokú jel­zőkkel írtak, jóllehet az előadás körülményei és a partnerek ese­tenként méltatlannak bizonyultak. E felvétel kiváló művészek közre­működésével készült: Manricót DiStefano, Azucenát FedoraBar­­bieri, Luna grófot Rolando Pane­­rai énekelte, a milánói opera ének­és zenekarát Herbert von Karajan vezényelte. (Hungaroton) Kalyi Jag „AMERRE ÉN JÁROK” A Kalyi Jag együttes harmadik lemeze azt tanúsítja, hogy a 12 éve alakult, s huzamosabban állandó­sult összetételű cigány-folklór­­együttes következetesen halad a maga választotta úton, s ez az út egyre sikeresebb. Előző lemezük, a Hosszú az út előttem egy éve jelent meg, s most itt az újabb, a Karingszo me phirav (Amerre én járok). Már az előző korong hall­gatásakor is érződött a szakértő háttér, a folyamatos szöveg- és dallamgyűjtés, valamint a gyakori fellépések adta magabiztosság. Azóta az előadást még inkább a profizmus jellemzi. A cigányul nem értőket magyar és angol nyel­vű fordítások tájékoztatják a dalok szövegéről. (Hungaroton) Film ACÉLMAGNÓLIÁK (Amerikai film, rendezte Her­bert Ross) Egy sikeres rendező, - többek között A játszd újra, Sam, a Kali­forniai lakosztály című filmeket jegyzi - s világsztárok, mint Sally Field, Julia Roberts, Sherley Mac­laine, Tom Skeritt nevei fémjelzik ezt a - s ez nem jelent egyértelmű dicséretet: - jellegzetesen ameri­kai komédiát, mely többnyire ka­­cagtatóan szentimentális, időn­ként azonban elkomorul, jelez­vén, hogy az életben bizony van­nak szomorú dolgok is. Maga a történet egy amerikai kisvárosban játszódik, s középpontjában hat asszony áll, akiket valamennyire is hitelessé a kitűnő színészi alakí­tások tesznek. Az Acélmagnóliák nem remekmű, de legalább üdítő színfolt az elmúlt időszak filmkí­nálatában. Kiállítás A KLASSZICIZMUSTÓL A BIEDERMEIERIG (Iparművészeti Múzeum, Bu­dapest) Az iparművészet stíluskorszakait bemutató nagyszabású, reprezenta­tív kiállítássorozat újabb része az 1770-1830 közötti időszak remek­műveiből válogat - nem egyet közü­lük most láthat először a nagyközön­ség. E több mint fél évszázad alatt három meghatározó stílus virágzott Európában: a felvilágosodás eszme­világát - s antikvitáskultuszát - tük­röző, polgári jellegű, fegyelmezett, mértéktartóan elegáns klassziciz­mus, későbbi modoros változata, az empire, s a jellegzetesen kispolgári ízlésvilágot kifejező, finomkodó bi­edermeier. A kiállításon látható bú­torok, ötvös- és üvegmunkák, kerá­miák, porcelánok, ékszerek, textíli­ák, viseletek stb. egy része a stíluso­kat meghatározó angol és francia mesterek keze munkáját dicséri, de természetesen láthatók más nemzetiségű, s szép számmal ma­gyar remekek is. (A múzeumban még megtekinthető a sorozat elő­ző része is, a barokk és rokokó stílust bemutató kiállítás is.) Sz\ y\l\6íz. Sárosi István A HÚSZMILLIOMODIK ÉV (Pécsi Nemzeti Színház) E kétrészes dráma a századelő tragikus sorsú írójának, Csáth Gé­zának életéről szól. Már fiatal ko­rában megmutatkozott sokoldalú tehetsége: rajzolt, festett, kitűnően hegedült, sőt, zenekritikákat is írt. Orvosnak tanult, de unokabátyja, Kosztolányi Dezső ösztönzésére tárcákat, bírálatokat is írt. Eredeti hangú, különös hangulatú novel­láit - hősei többnyire bomlott idegrendszerű emberek - a Nyu­gat is leközölte. Hamar rászokott a morfiumra. Kezelése eredmény­telennek bizonyult: 32 éves korá­ban, miután végzett feleségével, megölte magát. A darabban a fő­hőst Fazekas István, feleségét Il­lés Györgyi, Kosztolányit Be­­senczy Árpád játssza. A rendező: Vándorfi László. Makszim Gorkij ÉJJELI MENEDÉKHELY (Szegedi Nemzeti Színház) A korai, kevéssé átütő regényei után Gorkij érdeklődése a színház felé fordult, s súlyos társadalmi és emberi problémákat ábrázoló drá­mák sorát alkotta. Első darabj a a Kis­polgárok volt (1901), majd a követ­kező évben mutatták be kétség kívül legjobb színpadi alkotását, a világhí­rűvé vált Éjjeli menedékhelyet. Ér­dekes a mű magyarországi története is. Alig néhány hónappal a moszkvai bemutató után Max Reinhardt társu­­latajátszottaelőszörel Pesten, német nyelven, majd 1903 júliusában ma­gyarul is előadták a budai Horváth­­kert színpadán. Szegedi változatát Vas-Zoltán Iván rendezte. Moliere A KÉPZELT BETEG (Radnóti Színház) Már évek óta súlyos beteg volt Moliere, mikor elkészítette ezt a bohózatot, hogy kigúnyolja benne kora tudálékos orvosainak sarla­­tánságát. A művet 1673-ban mu­tatták be, a címszerepet a szerző ezúttal is önmaga számára írta. Negyedik előadásán Moliere a színpadon rosszul lett, s bár befe­jezte az előadást, még aznap éjjel meghalt. (Azóta halálának évfor­dulóján mindig ezt a darabot játssza a Théatre Francais.) A mostani bemutatót Acs János ren­dezte. Argan, a hipochonder pári­zsi polgár szerepében Kern And­rás látható, Toinettet, a szobalányt Egri Kati játssza. Noel Coward FORGÓSZÍNPAD (Budapesti Kamaraszínház) Az angol színműíró darabjait szívesen tűzik műsorukra a szín­házak. Nemcsak a biztos siker miatt, azért is, mert hálás szere­peket írt a színészek számára. (Önmagára is gondolva, hisz gyakran maga is játszik művei­ben.) Most bemutatandó komé­diája idős színészek otthonában játszódik. Az elfelejtett sztárok egyhangú életét új lakó érkezése bolygatja föl, aki itt találkozik egykori riválisával... Az előadás érdekessége, hogy egyik fősze­repét Perczel Zita alakítja, akit több mint ötven év után láthat ismét budapesti színpadon a kö­zönség. Agatha Christie A VÁD TANÚJA (Madách Kamara) A gyilkosság, az izgalom, a meglepetés ezúttal sem hiány­zik, ám ez a darab jóval több egy sablonos kriminél. Hősei becsa­pott, kihasznált emberek: az asszony, aki gyilkossággal vá­dolt szerelméért minden áldozat­ra képes, és az ügyvéd, aki későn ébred rá, hogy a megnyert perrel akaratlanul is fölmentett egy gyilkost, s aki rendíthetetlenül hisz az igazság győzelmében. (Felejthetetlen élmény a darab amerikai filmváltozata Marlene Dietrichhel és Charles Laugh­­tonnal a főszerepben.) A Ma­dách Kamarában Balikó Tamás vitte színre a művet, az asszony Piros Ildikó, az ügyvéd Csáká­nyi László. 60 HARANG

Next

/
Oldalképek
Tartalom