Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-01-01 / 1. szám
Amit a cukorbetegségről tudni kell HASZNOS TUDNIVALÓK — Magyarországon több mint négyszázezer cukorbeteg él és tekintélyes azok száma is, akik csak hajlamosak rá, ezért diétázniuk kell. A cukorbetegség nem más, mint a szervezet szénhidrát-anyagcsere zavara, mely sok esetben diétával kordában tartható. A betegség súlyosabb, inzulinnal kezelt formájában viszont elengedhetetlen az inzulin mennyiségének megfelelő szénhidrát biztosítása. Az ilyen betegeknek egész életük során diétázniuk kell, amikor nemcsak az étel mennyisége, de az étkezések száma, időpontja és az egyes étkezések alkalmával fogyasztható szénhidrát mennyisége is pontosan meghatározott. Mit ehet a cukorbeteg? A szénhidrát aránya a napi energiaszükséglet 40-45 százalékát fedezheti, ez is elsősorban növényi rostokból (zöldségfélék, búzakorpa, bamakenyér, gyümölcs) származzon. A növényi rostok ugyanis csökkentik a szénhidrátok felszívódásának sebességét, így mérsékelik a vércukorszint ingadozását. Ugyanezen okból kell a cukorbetegnek többször ennie, mint az egészséges embereknek: a csak diétával, vagy tablettával és diétával kezelt betegeknek általában naponta ötször, az inzulint kapó betegeknek pedig - az orvos előírása szerint - hatszor, esetleg hétszer. Minden étkezésnek kell tartalmaznia szénhidrátot, hogy a vércukorszintet nagyjából azonos szinten tarthassák a nap folyamán. A zsírok az összenergia 35 százalékát jelenthetik. Tekintettel arra, hogy a cukorbetegek 70-80 százaléka kövér, elsősorban a zsír mennyiségét kell korlátozniuk étrendjükben. Az állati zsiradékokat nemcsak magas joule (kalória)-tartalmuk miatt kell a lehető legkisebb mértékben fogyasztaniuk, hanem azért is, mert a magas koleszterintartalom növeli a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kialakulásának lehetőségét, amire a cukorbetegek egyébként is hajlamosak. Cukrot, mézet és ezekből készült ételeket, italokat, valamint nagyon édes gyümölcsöket, (banán, szőlő, datolya, füge, mazsola) a cukorbeteg egyáltalán nem fogyaszthat. Amúgy sem tudjuk elkerülni a tejben és tejtermékekben található tejcukrot, illetve a gyümölcsök természetes gyümölcscukrát. Ezeket is csak mértékkel fogyaszthatjuk, bár kevéssé emelik a vércukorszintet, mint a répacukor vagy a méz. Amennyiben a beteg nem tud lemondani az édesen ivott kávéról, teáról, vagy időnként egy kis édességről, ezek elkészítésénél csakis mesterséges édesítőszereket alkalmazhatunk. Edesítésre a szacharin alapú Edeske, Szacharimid, Sukrinette tabletta, a ciklamát alapú Polisett tabletta, illetve Polisweet folyékony édesítőszer használható. Ez utóbbi hő hatására nem bomlik fel, így főzésre, sütésre is alkalmas. Olyan sütemények készítésénél, ahol a cukor térfogata is jelentős szerepet játszik (piskótatészta, krémek), Glukononnal helyettesíthetjük a cukrot. Ez a szorbit 100 grammja 1640 kJ-t (390 kcal) jelent. Többnyire szorbittal készülnek a diabetikus befőttek, dzsemek és sütemények is, ezért csak az el nem hízott cukorbetegek fogyaszthatnak ezekből a készítményekből, de ők is csak egy-egy kanálnyi, vagy falatnyi mennyiségben. Mennyit ehet a cukorbeteg? A fogyasztható szénhidrátmennyiség meghatározásánál sok orvos csak annyit közöl a betegével, hogy napi négy-öt zsömlét, illetve ennek megfelelő mennyiségű szénhidrátot fogyaszthat. A gyakorlatlan beteg viszont el sem tudja képzelni, hogy mennyi szénhidrátot tartalmaz egy zsömle, mekkora szelet kenyérnek felel ez meg, nemhogy még a különböző nyersanyagú ételekre át tudná számolni. Ezért inkább marad az egyhangú, ám biztos zsömlénél. A zsömle és a fehér kenyér fogyasztása helyett azonban sokkal inkább ajánlható a növényi rostokban, ásványi anyagokban és fehérjékben sokkal gazdagabb Bakonyi kenyér, a Rostdús fehér kenyér, a szójás, lenmagos, töretes kenyerek. Egy zsemle súlya átlag 5 dkg, ez 30 g szénhidrátot tartalmaz. Célszerű az engedélyezett szénhidrátmennyiség egynegyedét kenyér formájában biztosítani például reggelire és vacsorára, a többit pedig főtt ételben (főzelékfélék), illetve tízóraira, uzsonnára gyümölcs formájában fogyasztani. Átszámítási táblázat Egy zsömlének megfelelő szénhidráttartalmú: 4 dkg liszt, zsemlemorzsa, búzadara, kétszersült, 6-7 dkg kenyér (fajtától függően) másfél kifli 3 dkg rizs, száraztészta 6 dkg száraz hüvelyes (bab, borsó, lencse) 15 dkg burgonya 18 dkg kukorica, sütőtök 20 dkg zöldborsó Gyümölcsökből és zöldségfélékből - fajtától függően - akár 20-50 dkg-ot is megehetünk egy-egy zsömle helyett. A pontos értékeket Tarján-Lindner tápanyagtáblázata tartalmazza (Medicina). Cukorbetegeknek szóló receptekkel 21., valamint következő számunkban találkozhatnak. P.Ch. Fortélyok a lakásban Ha politúrozott bútorunk foltos, egy vizes edény karikákat hagyott rajta, keverjünk össze 1: 1 arányban sót és étolajat és kenjük a foltra. Néhány órán át hagyjuk rajta. Azután puha ronggyal letöröljük a sót, a folt helyét bekenjük tiszta olajjal és fényesre dörzsöljük. * Megsárgult zongorabillentyűt hidrogén-peroxidos kezeléssel fehéríthetünk ki. Ehhez 6 rész vízből, 4 rész hidrogénperoxidból (gyógyszertárban kapható) álló kevréket készítünk. Vattával bekenjük a billentyűket és több órán át rajta hagyjuk az oldatot. Utána száraz ronggyal jól ledörgöljük. A hidrogén-peroxidos víz helyett jó erős timsóoldattal is bekenhetjük és 1-2 óra múlva ledörgöljük a billentyűket. * Aranyozott képkeretet többféleképpen tisztíthatunk. Ajánlható a hagymával, vagy citrommal való bedörzsölés, így a piszok lejön, s ha utána jól megdörzsöljük puha ronggyal, a keret szép fényes lesz. Használható a borecet is erre a célra, szivaccsal vagy ronggyal bekenjük a keretet, pár percig rajta hagyjuk, utána tiszta vízzel leöblítjük és szárazra dörzsöljük. Úgyszintén ismert mód a szalmiákszeszes lemosás is. 62 HARANG
