Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1991-01-01 / 1. szám

Kantárja oda volt kötve az égerfához. Nagy, csontos állat, és ha az ember jól megfigyelte: bal oldalról nézve kicsit ferde a fara. Erről azonban nem lehetett vitatkozni szépapámmal, mert akkor nagyon elfutotta a méreg. A ló néha felemelte a fejét, és felhúzott, eltorzított ínyei alatt nagy, sárga fogait mutatva, ahol elérte: a hervadt lombot harapdálta. Szépapám a jnogyorópálcával a csizmaszárát csapkodta, és bekiál­tott az udvarba az öreg Mihálynak: - Hozhatja kend a fölöstököt! Az öreg bement a kamrába, és pár perc múlva hozta a reggelit. Piros csíkos kendőbe takarva a ke­nyeret, cseréptálban a füstölt sza­lonnát, üvegben a seprőpálinkát. Szépapám a folyosó végiben már ott ült a zsíros fenyőfa asztalnál, mikor az öreg szolga elibe rakta a fölöstököt, Mihály odaült szép­apám mellé, megvárta, míg az úrfi kortyol az üvegből, aztán ő is ak­korát húzott belőle, hogy kidülledt bele a szeme.- Kháá... - mondta gyönyörűség­gel, mikor letette az üveget, és keze fejével kétfelé törölte a bajuszát. Enni kezdtek. Nem szóltak egy szót sem: nagyokat faltak, és csak a gégéjük mozgott. Meredt szem­mel egy helyre néztek-a levegőben. Homlokukat borította a gond. Azt mondja szépapám egy nagy nyelés után:- Tokajiné mikor gyön mosni?- Mára ígérte.- Takarítsa ki a szobákat is. Olyan itt minden, mint a disznóól... Mihály nem szólt, csak gyűrte magába a kenyeret. Megint hall­gattak. Ettek tovább. Aztán Mi­hály a tenyerébe seperte ügyetlen ujjaival a kenyérmorzsákat, és a folyosó párkányára szórta. Majd érte jönnek a madárkák. Bement a szobába: szíjra fűzött kulacsot és két rezes pisztolyt hozott a ke­zében. Ezeket elhelyezte a nye­regkápában. Szépapám lement az udvarra, és nyeregbe dobta magát. Az öreg Mihály kezébe adta a kantárszárat.- Mikorra várjam az úrfit? Szépapám felnézett az égre.- Hódvilág lesz: éccakára meg­jövök. Isten áldja meg kendet!- Istennek ajánlom. A ló lépésben ment kifelé a ka­pun. Mikor Cicke észrevette az in­dulást, egyetlen ugrással átrepítette magát a sövényen, és mint a szél­vész, előreiramodott. Szépapám a gyepen ügetni kezdett, és pár perc múlva elérte a váradi utat. Már sü­tött a nap: bíbor gömbje alacso­nyan állott a láp felett. A napsütés­ben vadrucák raja suhogott, s ha a fény irányába értek, smaragdzöld nyakuk megcsillant a napban. Sirályok és bíbicek fehér szárnya villogott. A színek egekbe tükröződő skálá­ja, madárhangok és fuvalmak zengé­se volt ez az októberi hajnal. Szépapám mellére csüggesztett fejjel lovagolt. Az egyenletes üge­tésben olyan finoman muzsikált alatta a nyereg, mint valami kis hermónika. Szépapám a váradi hegyek felé tar­tott, és a Koósék szüretjére igyeke­zett. Nem is annyira a szüret, mint inkább a Koós Terézia kedvéért. Szépapám ekkor huszonöt esz­tendős volt. » (Zilahy Lajos száz éve, 1891. március 27-én született Nagysza­lontán.) Megrendelőlap Megrendelem a HARANG című lapot....................példányban, és kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve:........................................................................................................................................................... Címe: .................................................................................................................................................... város, község .............................................................................................................................................................................utca, tér ...........................hsz...................................em................................ajtó............................................irányítószám Az előfizetési díjat részemre küldendő postautalványon egyenlítem ki. Előfizetési díj: egy évre 624 Ft fél évre 312 Ft negyed évre 156 Ft egy hónapra 52 Ft A megrendelőlapot borítékban, bérmentesítve az alábbi címre kérjük feladni: HARANG kiadóhivatala, Budapest 1063, Szinyei Merse u. 15., vagy Hírlapelőfizetési és Lapellátási Iroda Budapest 1900, Lehel út 10/A. 56 HARANG

Next

/
Oldalképek
Tartalom