Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-04-01 / 4. szám
BEHARANGOZÓ WOLFGANG AMADEUS MOZART Cosi fan tutte Az 1790-es bécsi bemutató közönsége még nagy tetszéssel fogadta Mozart kései kétfelvonásos vígoperáját (címe fordításban: így tesz minden nő, alcíme A szeretők iskolája), ám a romantika kevesebb megértéssel és türelemmel viseltetett iránta. Lorenzo Da Ponte szövegét értelmetlennek tartották, némelyek pedig egyenesen erkölcstelennek kiáltották ki. Az idegenkedés félreértelmezésen alapulhatott: nem vették észre, hogy az időnként valóban abszurdba hajló cselekmény csupán ürügyül szolgál a hamis és valódi érzések, a jó és a gyarló tulajdonságok bemutatására. Utóbb újraértelmezték a művet, megtisztították a különböző átdolgozásoktól, s csodálatos dallamai ismét gyakran hallhatók az operaszínpadokon. Ez a felvétel a Salzburgi Ünnepi Játékokon készült neves énekesek és a Bécsi Filharmonikusok közreműködésével, Riccardo Muti vezényletével. (Hungaroton) MAROS ÉVA HÁRFÁZIK Az egyik legcsodálatosabb hangszer irodalmából francia impresszionista és mai magyar szerző szóló- és kamaraműveit szólaltatja meg e lemezen a kiváló hárfaművész, Maros Éva, barátai közreműködésével. Hallható rajta Debussy II. szonátája, Ravel fiatalkori darabja, a Bevezetés és Allegro, valamint Patachich Iván Hárfatanulmányok 1972 című kompozíciója, s az előadó művésznő édesapjának, Maros Rudolfnak két kisebb darabja, melyek közül a Szvitet lánya számára komponálta. (Radioton) NÉGYKEZES ORGONAMUZSIKA Igazi kuriózumnak ígérkezik ez a lemez, s nemcsak azért, mert hallható rajta Beethovennek, egy eredetileg zenélő órára írt kis kompozíciója is, hanem mert hangversenyeken a legritkábban szólalnak meg négy kézre írt zongoraművek. Ez a zenélési szokás ugyanis a múlt század első felének egy rövidebb időszakát leszámítva kevéssé volt ismert és kedvelt, aminek következtében irodalma is szegényes. Jelentősebb zeneszerzők nem is írtak ilyen darabot, így a lemezen a Beethoven-átirat után megszólaló művek alkotói - Bo-Negykhzes O RGONAM UZSIKA naventura Terreni, AdolfHesse, J. G. Albrechtsberger vagy Sámuel Wesley- ma már jószerével ismeretlenek. Az érdekes felvétel előadóművészei kiváló orgonistáink, Elekes Zsuzsanna és Sebestyén János. (Radioton) Lajtha László MISSA A hányatott sorsú zeneszerző, népzenekutató, Lajtha László egyike volt azon alkotóinknak, akik külföldön nagyobb megbecsülésben részesültek, mint itthon. S ez a mellőztetés sajnos halála után is folytatódik, hisz műveit igen ritkán tűzik műsorukra előadóink, kórusaink. Ezért is örvendetes e nemrég napvilágot látott lemezfelvétel, melyen A szorongattatás napjaiban alcímet viselő, 1950-ben készült miséje szólal meg. (A mű egyik érdekessége, hogy a hit egyetemességét egész életében valló zeneszerző református létére komponálta e katolikus misét.) A művet a zeneoktatásáról híres I. István Gimnázium Zenekara és Énekkara szólaltatja meg Záborszky Kálmán vezényletével. (Radioton) Köi^yv H. G. Wells A VILÁGTÖRTÉNET ALAPVONALAI Az elsősorban tudományosfantasztikus írásai alapján ismert és kedvelt Wellsnek ez a népszerű monográfiája (az első nagy világégés árnyékában íródott, s 1920-ban látott napvilágot) az emberi nem történetét tekinti át a Föld és az élet kialakulásától és fejlődésétől egész a világháború befejezését követő béketárgyalásokig. Tárgyszerű, olvasmányos, ismeretterjesztő munka, melyből nem hiányzik az utópia sem: az az idea, melynek alapján íródott, s az a jövőkép, melyet felvázol, az emberiségnek valamiféle nemzetek, eszmék, vallások, társadalmi osztályok fölötti egységét jelöli meg célul, aminek megvalósulására - ha széttekintünk a világban - minden optimizmusunkat összeszedve is szkepszissel kell gondolnunk. A kötet első magyar nyelvű kiadásához (1925) két függelék is készült: az elsőben Lambrecht Kálmán Magyarország földjének kialakulását, a másodikban Pethő Sándor a magyar nemzet történetét tekintette át - a most megjelent reprint kötet e részeket is tartalmazza. (Dunakönyv Kiadó, 890 Ft) Aquinói Szent Tamás A LÉTEZŐRŐL ÉS A LÉNYEGRŐL AQUINÓI SZENT TAMÁS A LÉTEZŐRŐL ÉS A LÉNYEGRŐL Az ókori, kiváltképp arisztotelészi filozófiát a keresztény hitelvekkel egyeztető középkori skolasztika kétségkívül legkiemelkedőbb alakjának, Aquinói Tamásnak életműve kiadás híján jószerével ismeretlen a nagyközönség előtt. E hiányt pótolja némiképp a Kiima Gyula válogatásában - és kiváló bevezető tanulmányával - megjelent szemelvénygyűjtemény, mely terjedelménél fogva természetesen nem vállalkozhat teljes bölcseleti rendszere bemutatására, ám képes megismertetni a „skolasztika fejedelmének” legfontosabb filozófiai és teológiai felvetéseivel. így olvashatjuk néhány rövidebb írását, s mellettük néhány fejezet erejéig bepillanthatunk a monumentális Summa Theologiae gondolatvilágába is. (Helikon Kiadó, 195 Ft) A KOR LELKE A francia irodalomkritikus, filozófus Julien Benda 1927-ben írta meg nagy hatású esszéjét Az írástudók árulása címmel, melyben azt elemezte, hogy az értelmiség miért mutatkozott gyávának a kor kihívásaival, főképp az egyre demagógabb nacionalizmussal szemben. A mű a korabeli magyar szellemi életet is megmozgatta, így Babits, Bálint György, Fenyő Miksa, Illyés Gyula is reagált rá. A Liget alkotóközösség legújabb kötete ezeket az írásokat idézi föl, majd mintegy folytatva az akkori vitát, a napjainkban egyre aktuálisabbá váló téma mai összefüggéseit elemzik többek között Poszter György, Németh G. Béla, Szilágyi Ákos, Balassa Péter, Horgas Béla és Levendel Júlia esszéi. (Liget Könyvek, 138 Ft) JÁSZI OSZKÁR VÁLOGATOTT LEVELEI Fontosabb történelmi és politikai tárgyú könyveinek újabb kiadása után végre napvilágot látott egy gondos munkán alapuló válogatás a polgári radikális gondolkodás egyik vezető magyar teoretikusának rendkívül gazdag levelezéséből is. Hogy Jászi olyannyira jelentősei alkotott e műfajban - nem véletlenül hasonlítják Kazinczyhoz a kötet szerkesztői -, csak részben következik külső körülményeiből: majdnem fél életét kényszerült emigrációban tölteni. Nagy műgonddal megírt levelei olvastán úgy tűnik, e formában találta meg azt a lehetőséget, mely révén a legkötetlenebbül és leg-58 HARANG
