Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-04-01 / 4. szám
NÉPEK ÉS VALLÁSOK A TENRIKJO A tenrikjó egyik temploma Tokióban Japán szívében minden szem a Fudzsi-szant keresi, a japán emberek szent hegyét. Hósapkás kúpja már messziről kirajzolódik az égre, s akarva-akaratlanul is behódol előtte mindenki. Hokuszai (1760-1849) a japán festészet és fametszetek egyik legkiemelkedőbb mestere a Fudzsi-szan harminchat különböző látképét metszette fába - ez a fametszetsorozata jól ismert Európában is. Szószeki, az író úgy vélte, hogy Japán jól tenné, ha a Fudzsira lenne legbüszkébb - méltatlan dolgok helyett. Ez az intelem 1905-ben hangzott el, amikor az orosz cárral viselt háború után az ország megittasult a győzelemtől. S miként az I. világháború előtt Japánt az önteltségtől kellett óvni, a D. világégést követően az önbecsülés hiányának verméből kellett kimenteni. A belső béke termékeny egyensúlyát nem annyira a tradíció súlyát történelmileg öröklő sintoizmus teremtette meg, hanem az egyetlen japán alapítású vallás: a tenrikjó - amelynek a mohamedánok Mekkájához és Medinájához hasonlóan szent városa van. S az Tenri. Varázslatos szépségű vidéken épült, zöld lapályból hirtelen felszökkenő dombok, csipkés nyergű, vad hegyek fogják körül. Aki a városban él, mindenki a tenrikjó követője. A város különböző létesítményeiben összesen másfél százezer zarándok számára akad férőhely. A simbasira: a tenrikjó vallás „pápája” mindenki számára elérhető. Naponta tart fogadásokat a vallásalapító Nakajama Miki asszony egyeneságú leszármazottja. Nakajama Miki 1798. április 18-án született, s fiatalon egy Dzembei nevű tehetős földmíveshez ment feleségül. Boldogan élt férjével és gyermekeivel, míg egy napon látomása nem támadt. Ez 1838. október 26- án, reggel nyolc órakor történt. Megvilágosodott előtte, hogy az atyaistentől: Tenri-ó-no-Mikotótói megbízatást kapott: ő legyen az istenatya élő oltára. Akik eddig csodálták és dicsérték szorgalmát és munkabírását, elfordultak tőle; beszámíthatatlannak nevezték, csúfolták és kinevették. Miki egyik napról a másikra valóban teljesen megváltozott. Napjait jótékonykodással, a szegények gyámolításával töltötte. Nagy nehezen ugyan meggyőzte családját, legelőször is hűséges férjét: Dzembeit, küldetésének igazáról, de ad-A japán fametszetművészet egyik legjelentősebb mestere, Hokuszai harminchat műből álló sorozatban ábrázolta a japánok szent hegyét, a Fudzsit. Ebből válogattuk illusztrációinkat ► 44 HARANG