Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1991-04-01 / 4. szám

szak: 1541-től, a törökök híres cseles vá­rosnézésétől kezdve 145 évig a fél hold sápasztotta a várost; a fürdőkultúra némi fejlődése nem tudta ellensúlyozni a gúzs­­bakötöttséget. 1703-ban lett szabad királyi város. In­nen látszólag felgyorsult a fejlődés. Ide kerültek át az ország vezető intézményei, államhivatalai, főleg német polgársága erősen magyarosodon, s 1873-ban Buda és Pest, majd Óbuda csatlakozásával létrejött Budapest. Akkor még csak tíz kerülettel, amelyekhez folyamatosan e század har­mincas éveitől csatlakoztak a többiek, hogy mára 525 négyzetkilométernyi hatal­mas területen 43 egykori-mai településen kétmillió embernek nyújtson közös élette­ret. Sokan születtek itt, s éltek örömmel, elszakíthatatlanul, s nem keveseket sorsuk kényszerített ide. A főváros hat egyeteme, öt egyetemi jogú, - 13 rendes főiskolája, az 500 tudományos kutatóintézet, ugyan­akkor az ipari koncentráció nagy mértéke életteret adott és szabott egyszerre. *** Nem lehet ismemi ezt a várost. Lehet járni, nézelődni, megjegyezni, de ismerni aligha. Ennek ellenére szívesen hence­günk az ellenkezőjével. Tudjuk, hogy hol van száz mozija, 25 színháza, sportcsarno­kai, jelentősebb kocsmái, ahova érdemes, illetve éppen nem érdemes betérni, ha arra visz az utunk. Ismerjük a hídjait, a legelsőt ► HARANG 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom