Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1991-04-01 / 4. szám

Haza akarják hozni Magyaror­szág egykori kormányzójának a hamvait Lisszabonból - ez a hír fel az újságokban, s azon nyom­ban vihart kavart. A hazahozatalt kérők és az ellenzők vitája lassan acsarkodássá fa­jul. Egykori tengerészek óhajtják megadni a végtisztességet az egykori tengerésznek. A terv mellett kiálltak jó néhányan Kende­resen is, ahová szeretnék eltemetni. Talán nem tudja mindenki: ebben a községben született a volt kormányzó, ott volt a kas­télyuk és ott van a családi kripta. A vitázók közül engem különösen a falu jelenlegi gyógyszerészének a véleménye ragadott meg. Egy cikkben úgy nyilatko­zott: ő ellenzi a tervet és ezt az önkor­mányzatban is szóvá teszi. Horthy Miklós a legendás fehér lovon röppent Lovas testőrök udvari díszöltözetben a budai Szentháromság téren Sajnálom a kenderesi gyógyszerészt, mert spekulatívan, politikai megközelítés­ből szemléli a halottat. Azt mondja: ő, mint képviselő, tartóz­kodni fog a szavazástól, s nem mond véle­ményt azzal kapcsolatban, hogy hazahoz­zák-e a kormányzó hamvait. Persze na­gyon is kimondja véleményét, „nosztalgi­ázásnak” tekinti a falusiak hozzájárulását és az a határozott véleménye, nyugodjon békében a kormányzó úr a lisszaboni te­metőben. Hangja gunyoros, nem érti a fa­lusiakat, miért engednék a temetést? Sőt, javasolja, adott esetben széles körű közvé­lemény-kutatást tartsanak erről. (Csak a faluban vagy országosan, ez nem derül ki.) Van még egy elejtett megjegyzése is: „egyébként erőteljes kisgazda túlsúly ala­kult ki a képviselő-testületben”. A gyógy­szerész elmondja, tizenöt éve van Kende­resen, ahová Szegedről került. Értetlenül szemléli az alföldi nagyközséget és nehez­ményezi a kisgazda túlsúlyt. Hát az Isten áldja meg, milyen túlsúly várható el egy olyan településtől, amely a Nagykunságban terül el, amely kiváló mi­nőségű termőfölddel és tízezer-hétszázhu­­szonkét hektár termőterülettel rendelke-Nyugodni fog Horthy Miklós? HARANG 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom