Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-03-01 / 3. szám
BEHARANGOZÓ *Harv0 lemez VLADIMIR HOROWITZ A CARNEGIE HALLBAN Az orosz származású világhírű zongoraművész európai előadókőrút után először 1928-ban érkezett Amerikába. Akkori New York-i Camegie Hall-beli koncertje egy már-már legendássá váló fellépéssorozat nyitánya volt. Ez 1953 és 1965 között szakadt meg, amikor a művész visszavonult a nyilvános fellépésektől, s csak lemezfelvételeket vállalt. 1965-ös emlékezetes visszatérésén a Carnegie Hallban bővült repertoárral jelentkezett - addig főleg Lisztet és orosz szerzőket játszott a 60-as évekbeli koncertjei műsorán már többek között Scarlatti, Chopin, Schumann műveit is megszólaltatta. E fellépéseiről a Columbia Records felvételeket készített, ezekből állították össze e lemez anyagát. (Hungaroton) SCARLATTISZONÁTÁK SÁRKÖZY GERGELY ELŐADÁSÁBAN Merész - de az elkészült felvétel bizonyítja-korántsem lehetetlen vállalkozás Domenico Scarlatti eredetileg csembalóra írt szonátáit pengetős hangszereken (gitár, lant, csembaló stb.) megszólaltatni. A kiváló gitárművész, Sárközy Gergely némileg kényszerből is választotta ezt a lehetőséget, így gazdagítva hangszere amúgy meglehetősen szűkös repertoárját. (Hungaroton) KAGURA A japán nép ősi nemzeti vallása, a sinto hiedelemrendszerét tekintve - sokszínűsége ellenére is - viszonylag egyszerű. Annál bonyolultabbak és látványosabbak szertartásai, melyek állandó kísérője a zene és a tánc. (A Kagura a zenével és tánccal kísért sinto szertartás elnevézése.) Ez a lemez a vallás szertartás zenéjéről ad áttekintést, megismertetve alaptípusaival, s azok legjellemzőbb részeivel. A zenei anyagot a lemez szerkesztője, Kárpáti János eredeti helyszíni felvételeiből válogatta. Figyelmet érdemel a mellékelt kísérő tanulmány, mely bemutatja a sintót, szertartási típusait, a japán hangszereket, továbbá részletes magyarázatot fűz az egyes megszólaló zenei részletekhez. (Hungaroton) Könyv Georg Steiner ÖRÖK ANTIGONÉ Az ókori Hellász olyan építészeti, művészeti, irodalmi és filozófiai alkotásokat hozott létre, melyek örök időkre mércéi és mértékei lettek szépérzékünknek, világképünknek, gondolkodásmódunknak. A „görög csodák” közül Szophoklész Antigonéját választotta esszékötete tárgyául Steiner, az Egyre távolabb a szótól, és A tragédia halála című nagy sikerű könyvek szerzője. Nagyívű áttekintésében — a mű elemzésén túl - azt vizsgálja, hogy milyen szerepet játszott e tökéletesnek mondott alkotás az irodalom és a gondolkodás történetében az ókortól napjainkig. (Európa Kiadó, 80 Ft) Szepes Erika MAGYAR KÖLTŐ - MAGYAR VERS „Szeszélyből nyúl-e a költő egy versformához, vagy van valami formakényszer már magában a kikívánkozó anyagban?” A poétika egyik alapképkérdésére keresett válaszból született az az összegzőrendszerező tanulmány, mely 1945 utáni költészetünket tekinti át verstani szempontból. A szerző a földolgozott anyagból érdekes és meglepő következtetéseket von le: többek között azt, hogy költőink egyaránt ismerik és alkalmazzák a modem világirodalomban és a régi magyar irodalomban használatos versformákat, továbbá hogy gyakrabban írnak kötött formában költeményt - cáfolandó azt a nem kevés rosszindulatot sejtető véleményt, mely szerint a mai poéták azért szeretik a szabadverset, mert mást nem tudnak írni. (Tevan Kiadó, 125 Ft) J. E. Lovelock GAIA Ismét egy tudományos besteller jutott el hozzánk - ezúttal jó tízéves késéssel. Szerzője - az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA tudományos tanácsadója - egy ősi gondolat felelevenítésével azt a hipotézist állította föl, hogy a földi élet mibenlétének meghatározásánál a Földet mint egységes és összefüggő rendszert, komplex egészet - mint egy „élőlényt” - kell vizsgálni. Okfejtése tudományos megalapozottságát sokan vitatják, s állításait a fantazmagóriák birodalmába sorolják - de hát így tettek valamikor Galilei, Kopernikusz vagy Darwin téziseivel is. (Göncöl Kiadó, 129 Ft) Tábor Béla A ZSIDÓSÁG KÉT ÚTJA A II. világháború kitörése előtt nem sokkal bevezetett zsidótörvények érthető módon bénultságot idéztek elő a magyar zsidóság körében. E könyvével a szerző - 1939 augusztusában látott először napvilágot - népe „szellemi mozgósításához”, önbecsülése visszaszerzéséhez kívánt hozzájárulni. Ezért olyan alapvető kérdésekkel foglalkozott - kritikusan és önkritikusan -, mint az önmeghatározás problematikája, a zsidóság Szentíráshoz való történelmi kapcsolata, viszonya más vallásokhoz, vagy hogy jogos-e az antiszemitizmus vádja a zsidók túlzott gazdasági hatalmával kapcsolatban. (Pesti Szalon Kiadó, 144 Ft) Ránki György A II. VILÁGHÁBORÚ GAZDASÁGTÖRTÉNETE A II. világháború bizonyította be a legvilágosabban, hogy a háború nem kizárólag a hadszíntereken dől el, meghatározó, hogy a hadviselő felek mennyire képesek gazdaságukat, erőforrásaikat a hadviselés szolgálatába állítani. Jóllehet ezzel a történészek is tisztában vannak, munkáikban inkább a politikai és harcászati események elemzésével foglalkoznak. E hiányt pótolja - említést érdemlő előzmények nélkül - e ki váló munka, mely számba veszi a jelentős hadviselő országok háborús gazdasági stratégiáját, nyersanyag- és munkerőbázisát, mezőgazdaságát és pénzügyi viszonyait, s külön fejezetet szentel a megszállt országok gazdaságának. (Közgazdasági és Jogi Kiadó, 180 Ft) A HIT ASZTALA Az áldozattól az istentiszteletig A HIT ASZTALA Az ökumenizmus szellemében -hívők és nem hívők vallási ismereteit egyaránt bővítendő - a bibliai egyházak közül a zsidó, a katolikus, a görögkeleti, az evangélikus és a református liturgikus tárgyaival ismertet meg e reprezentatív kötet. A kísérő tanulmányokban olvashatunk arról, hogy milyen hagyományok kötődnek e tárgyakhoz, mi az eredetük s a történetük, s hogy milyen célt szolgálnak. A színes fotókon a legszebb, legjellegzetesebb, jelentős művészi értéket is képviselő darabok láthatók. (Officina Nova Kiadó, 295 Ft) Naftali Kraus AZ ŐSI FORRÁS Zsidó és nemzsidó olvasók egyaránt okulással forgathatják ezt a műfajában magyar nyelven egyedülálló munkát, melynek megjelenése még pár évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna. Szerzője - magyar származású izraeli újságíró, lapszerkesztő - a zsidó vallás bibliai alapművéhez, a Tórához (Mózes öt könyve), az erkölcsi kérdésekkel foglalkozó „Az atyák bölcs tanításai”-hoz, valamint népe ünnepeihez írt magyarázatokat. A nagy lélegzetű népszerűsítő munkában mintegy összegezve találhatók meg mind-58 HARANG
