Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-03-01 / 3. szám
Divat a nosztalgia, de ehhez a módszerhez mégsem kívánnak már visszatérni a kisgazdaságok sem pessé tételét. Lényegében e két lépés teremti meg a mai szövetkezeti átalakulás tulajdoni feltételeit. A vagyon értékbeni felosztása és az így létrejött „üzletrész” szabad forgalmazása lehetővé tenné, hogy a tagok mint tulajdonosok döntsenek a szövetkezés jövőjéről, a vagyoni kapcsolatok fenntartásáról, üzletrészük jövőbeni sorsáról. Mindennek azonban feltétele a vagyon értékelése, mégpedig reális módon, hiszen más a pa-A gazda szeme is növeli a palántát, de a mindennapi gondoskodás sem nélkülözhető pír szerinti és teljesen más a piaci, napi, azaz forgalmi értéke. A már említett földtörvény, a föld tulajdonviszonyának rendezése mellett lényeges feltétel a kárpótlási törvény elfogadása, ami ugyan kompromisszumok során, de megtörtént. Szakmai szempontból minden megoldás során azoknak kell prioritást adni, akik a földet művelik, beleértve e körbe az eredeti tulajdonosokat is. A szövetkezetek földterületének 61,4 százaléka jelenleg közös tulajdon, 35,1 százaléka tagsági tulajdon és 3,3 százaléka állami tulajdon. A közös és az állami tulajdonban levő földek nevesítése politikai kérdés és az Országgyűlés döntésének függvénye. E földterületek privatizációjához olyan törvényi szabályozásra lenne szükség, mely a föld forgalmi értékén alapul, megvásárlását kedvezményekkel támogatják, és előnyt élveznek a termelők vagy az arra vállalkozók. így lényegében teljes körűvé válna a mezőgazdasági szövetkezetek sajátos-inkább átalakulásként értékelhető privatizációja és létrejönnének a valódi tulajdonosok, akik szabad tulajdonosi döntések alapján kialakítják a piaci igényeknek megfelelő, versenyképes termelés változatos szervezeti formáit Ezek lehetnek új szövetkezetek, rt-k, kft.-k. A lényeg, ami a végcél is tulajdonképpen, hogy a magyar mezőgazdaság hatékony és versenyképes legyen. Erre a hagyományos kisüzemi, kisparaszti gazdaságok nem alkalmasak. A nagyüzem és kisgazdaság integrációjának viszont feltétlenül helye és szerepe van ebben a rendszerben, ahogyan a háztájik korábban már bizonyították hasznukat és életképességüket A mezőgazdaság agyontámogatására a jövőben nincs mód és lehetőség. Az új út lényege, hogy a tulajdonos érdeke, érdekeltsége, lehetősége és felelőssége alapján vállalkozik, akkor is, ha gazdasági társulásban vesz részt, és a megtermelt javakat a piac igényei szerint értékesíti a szövetkezet közvetítésével. Elkészült az állami gazdaságok átalakításának és privatizációjának a programja is. E gazdaságok a termőföld 10 százalékán, 100 milliárd forint értékű árut állítanak elő, megközelítően 100 milliárd forint eszközvagyonnal (a föld értéke ebben nem szerepel) és 120 ezer ember foglalkoztatásával. A termék jelentős része exportban értékesük. Jellemző, hogy a magyar mezőgazdaságban a biológiai szaporítóanyagok, a törzsállományok, a génbankok 40-70 százalékát az állami gazdaságok birtokolják, éppen ezért a mezőgazdaság fejlődésére gyakorolt hatásuk igen nagy. Ez magyarázza, hogy privatizációjuk nagy körültekintést, az átlagostól eltérő módszereket igényel. Az állami gazdaságok klasszikus célkitűzései a jövőben is olyan tevékenységekre irányúiét Rába Steiger bármelyik gazdaságban jó segítője az embernek ► HARANG 11