Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-10-01 / 23. szám

Prágai üzenet a jövőnek Közős bünbénat és kiengesz­telés egy klbucban ESZTELŐ­NAP Prágában járva, még a rekkenő nyári hőségben is érezhető valami a szabadságot és demokráciát hozó tavaszi eufórikus lelkesedésből. Ezért is döntöttek úgy a Keresztények és Zsidók Nemzetközi Tanácsának (Inter­national Council of Christians and Jews, rövidítve ICCJ) vezetői, hogy a cseh fővárosban tartják a szervezet idei közgyűlését. Augusztus 26. és 30-a között zajlott le az összejövetel, ami azért nevezetes számunkra, mert a világ négy tája felől érkező delegátusok lelkes hangulatban, egyhangúlag szavazták meg a Magyarországi Keresz­tények és Zsidók Nemzeti Tanácsának a felvételét a Nemzetközi Tanács­ba. Jelentős esemény ez a magyarországi mozgalom történetében. Immár egy évtizedes törekvés vált valóra. A magyarországi tanács az első a kelet-európaiak közül, amely most már teljes elismerést kapott. Anélkül, hogy túl akarnánk becsülni a mozzanat fontosságát, nagy örömmel és reménnyel vesszük tudomásul, hogy ez a világszervezet, amelynek törté­nete egy fél évszázadra tekint vissza, elismeri eddigi itthoni tevékenysé­günket és befolyása, tapasztalata teljes súlyával támogatja feladataink elvégzéséért folyó munkánkat. És ez a munka nem kevés. A megváltozott körülmények mindig újabb és bonyolultabb problémákat vetnek fel és állítanak elénk, amelyek megoldásához riagy körültekintésre, tapasztalatra van szükség. Ezért is fontos, hogy egy ilyen nagy múltú szervezet álljon mellettünk széles látókörű vezetőivel, akik tanácsaikkal, gyakorlati útmutatásaikkal segít­hetnek ügyeink előrevitelében. A közgyűlés a kelet-európai változások tükrében vizsgálta az elmúlt periódus eseményeit. Megállapították, hogy az ICCJ végeredményben a II. világháború utáni idők terméke - bár csírájában már a háború alatt megvolt -, akkor bontakozott ki teljes valóságában, amelyre a Holocaust vetítette sötét árnyékát. A vészkorszak szavakban kifejezhetetlen iszo­nyata arra késztette a keresztények egy jelentős részét, hogy új kapcsola­tot hozzanak létre a zsidósággal, ami viszont a zsidóságon belül ösztönzött szélesebb rétegeket, hogy válaszoljanak a másik oldal közeledésére. A világban végbemenő változások arra utalnak, hogy a Holocaust hatása csökken és a zsidógyűlölet - aminek terjedését a 6 millió ártatlan áldozat emléke fékezte - erősödött. Régi előítéletek ismét felütik fejüket szerte Európában. Az új helyzet és körülmény új irányzat kialakítását teszi szükségessé. A hangsúlyt a felekezetek és egyházak közeledésében főleg azokra a közös értékekre kell helyezni, amelyek a zsidóság és kereszténység alaptanításá­ból erednek. Az egész emberiség létét fenyegető veszélyekkel szemben csak ezekre az évezredekre visszatekintő közös tanításokra támaszkodva lehet felvenni a küzdelmet. A Biblia, a Szentírás az, ami a népeknek, a társadalmaknak új inspirációt, új perspektívát adhat. A múlt a jelennek és - még inkább a jövőnek - pozitív üzeneteket küldhet. Az üzeneteknek akkor van valóban hatása, ha ezek zsidó és keresztény részről egységesen jönnek, mert leküzdhetik a keresztény tanításban lévő zsidóellenes tényezőket. Európában a háború óta a zsidó közösségek a pusztulás képét mutat­ták a szörnyű veszteségek következtében. Különösen érvényes ez Kelet- Európára. Ezért fontos, hogy erősebb zsidó közösségek - különösen Amerikából és Izraelből - támogassák őket. Ennek megvalósítása az ICCJ egyik törekvése. A szervezet még segítséget nyújthat abban is, hogy keresztény csoportok Európának ebből a részéből meglátogassanak Izraelben szemináriumokat és megtekintsenek élénk hitéletet folytató zsidó közösségeket, egyben segítséget is nyújthatnak olyan zsidó közössé­geknek, ahol erre nagy szükség van az üldöztetés és a háború utáni diktatúrák káros hatása miatt. Az ICCJ számára a legnagyobb kihívást az oktatási problémák jelen­tik. Ezen a téren a fő feladat most a „harmadfokú” oktatási intézmények­ben, az egyetemeken, szemináriumokon, tanítói, tanári szakon a he­lyes szemlélet kialakításának megteremtése, tekintve, hogy az ifjúság nevelésének sorsa az ezekben az intézményekben tanítók kezébe lesz letéve. Jövőnk tehát attól függ - állapították meg a felszólalók -, hogy milyen mértékben valósul meg a különböző csoportok, nemzetiségek, hívők és nem hívők, keresztények és zsidók együttélése egy olyan világban, amelyben egyre inkább egymástól függő viszonyba kerülnek az emberek. D.I. HARANG 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom