Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-10-01 / 23. szám

jyzője utalhat át közpénzeket az elvtársak lakó­helyéhez vezető út építésére. Vagyis se pénz, se diktálás odafentről. Ha az ön­­kormányzati törvény végleges szövege ebben egyértelmű lesz, akkor a lényeges dolgokba senki nem szól bele. A falu viszont beleszól.- Biztos ez?- Ha hagyják! Mi itt nem hiszünk a némaságban. Felrázódik újból a közvé­lemény. A nyári közömbösség után új­ból észhez tér mindenki, muszáj csele­kedni. Vannak tettrekész emberek. Amennyiben értelmes célt látnak maguk előtt.- És van-lesz értelmes cél?- A község működtetése, a gondok megoldása. Ennyi csak elég?! Magas a mérce- Én úgy képzelem el, hogy a falu jegyzője lesz a törvény őre, a hétköznapi dolgok, apró-cseprő ügyek intézője és gyakorló közgazdász, aki segíti, befolyá­solja jó értelemben a képviselőket, akik java része továbbra is laikus marad - mondja egy polgármesterjelölt.- Kit bíznak meg a jegyzőséggel?- Már körülnéztünk a faluban, sajnos, jelenleg nincs arra alkalmas személy.- Milyenek a szempontjaik?- Becsületes, tiszta kezű, nem korrupt előéletű, jó lenne, ha helyben lenne saját háza... Az ú/ polgármestereknek, jegyzőknek alig­hanem jól jönne egy harcias védőszent (Horváth Balázs felvétele)- Hogy ne tudják lekenyerezni?- Hogy ne kelljen neki adni. Sajnos arra a sorsra jutunk majd vele, mint az orvossal, a pedagógusokkal, ha azt akar­juk, egyáltalán itt legyen: szolgálati la­kást kell adni.- A vb-titkár hol lakik?- Azok nagy umbuldák voltak. Egy disszidens család házát a falu megkapta 56 után, ez lett a szolgálati lakása. Aztán megvásárolta hitelre, részletre. Persze épített ő aztán kettőt, a gyerekeinek. Egyik veje volt a tanácselnök. Mindent kikapartak maguknak, a lánya az elsők közt kapott butik engedélyt, van víkend­­házuk is, Volvójuk. Nem szeretnénk így járni. De hát a jegyző mindenképp al­bérlettel kezdi, vagy kijár Győrből. Az lenne a jó, ha nem Trabantja lenne, hanem jó kocsija, ami nem romlik el. És ne legyen nő. - Miért ne? - Miután az Oszlopos elvtársnő nyug­díj aztatta magát, egy nő működött ná­lunk az utolsó két évben. A Zsuzsika. Busszal járt ki. Elvált volt a lelkem, egy gyerekkel. Ha a gyerek beteg lett, nem jött ki. Elég gyakran belázasodott a kisfia. Meg nem mindig volt kire hagyni, akkor kihozta. Eleven, egészséges kis­gyerek, barátkozott az ügyfelekkel, kér­dezgette őket, játszani akart velük, emi­att az ügyintézés kicsit botladozott. Hát másmilyent szeretnénk. Fiatal férfit, sokoldalú tudással, aki mindenben jára­tos, ért a falu nyelvén, nem kezeli le az embert. Na, és nem tudunk neki sokat fizetni. Hát csak ennyi a kívánságunk.- 1945 előtt a közigazgatás jól felépí­tett, célszerű, nem bürokratikus rend­szerű volt - mondja Sz. Gy., szeptember 30-ig vb-titkár, aki csak azért kéri neve mellőzését, mert nem tudja, mi vár rá a választások után, kiebrudálják, utcára kerül, vagy valameddig hivatalában ma­rad. Semmiképp sem kíván ebben a zavaros helyzetben nyilatkozni. Ez a tény is azt bizonyítja, jókora a bizonyta­lanság a holnapi apparátusokat illetően. A környező kis falvak 45 előtt közösen fogadtak jegyzőt, aki egyformán képvi­selte érdekeiket, hisz az ügyeket a tör­vény értelmében csak egyféleképp lehe­tett lebonyolítani. A nagy dolgokban pedig testületileg döntöttek. E gyakorlat visszaállítását célozza az új törvény. Közvetlen beleszólás?- Errefelé hány falut tud majd ellátni egy közjegyző?- Értelemszerűen maximum ötöt, hisz hetenként legalább egyszer köteles ügy­feleket fogadni. Nem hiszem, hogy há­romnál több ideális lenne.- Milyen nagyságú falvakban alakul ki ez a rendszer?- Elvileg a kétszáz és ezer lakos közti településeken. Kétszáz lakos alatt a falu­nak társulnia kell valakihez, ezt meg­szabták. Ezer lakosig tanácsos társulni, legalábbis összevonni bizonyos feladato­kat, egy kisközség ugyanis nem képes teljes apparátust létrehozni és fenntarta­ni. Joga megvan hozzá, de létalapja nem lesz.- Bekerülnek-e vajon az új appará­tusba vb-titkárok? A helyi pártok, egyesületek, intézmé­nyek mit rebesgetnek erről most, au­gusztusban?- Még nem tudjuk, hogy kategoriku­san eltiltják-e azokat, akik ilyen státusz­ban voltak. Mindenesetre nagy butaság lenne, mert akkor sok település szakem­ber nélkül marad. Azt sem tudjuk, pá­lyázatot írnak-e ki a jegyzői állásra, és ki pályázhat. Ha az eddigi tanácsi dolgozók nem pályázhatnak, vagyis nem támasz­kodnak a megszerzett ismeretekre, poli­tikai okokból, nagy káosz lesz, mert a nép észreveszi: az új emberrel azt hitet el, amit akar. Különösen, ha idegenek ülnek az íróasztal mellé.- Azért nem mindenki akarja majd átverni!- Nem. De vannak ügyek, amikben gyorsan kell dönteni, és nincs idő kivizs­gálni harminc év történését. Egyszerűbb az, ha csak bejön egy polgár, és hivatko­zik az egykori mesgyére, a lebontott ólra, a kiszáradt diófára... ki tudja, a szövegben mennyi a valós, mennyi a jó­vagy rosszindulatú mese?- ön szerint irigyelni való lesz a köz­jegyző státusza?- Nem hiszem, különösen a baranyai, a borsod-abaúji, a nógrádi kisfalvakban. Ott csak az elmaradottsággal, a gondok­kal küzdhet, panaszosok tömege várja mindenütt, türelmetlenül. Elkésik, mert már mindenütt várják. Van ugye, ahol évek óta várnak rá, az ismeretlenre, aki jön és megoldja ügyes-bajos életüket... * Járva az országot - dunántúli, nógrá­di, dél-alföldi falvakat-azt láttam, hogy a választások előtti hónapok jellemzője a várakozás volt. Ez persze lehet jó is, de tartalmazott sok passzív elemet. Kiáb­rándulás, csalódás sajnos mindenütt érezhető, állampolgárok milliói érzik úgy: nincs közvetlen beleszólásuk a poli­tikába. Csakhogy a helyi önkormányzati választás a közvetlen beleszólást célozta. E cikk megjelenésekor már összeültek az új képviselőtestületek és lerakják az alapokat, megtették az első lépéseket. Milyen lépések ezek? Kicsik, nagyok? Merre irányulnak, előre, oldalt? Csak történelmi távlatban fogjuk megtudni. SIKLÓS LÁSZLÓ HARANG 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom