Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-17 / 3. szám

- Amihez Önnek ráadásul nem is volt tapasztalata. Azt mondja, ez első önálló gyülekezete. És nem huszonéves. Hol volt régebben?- Felnőtt koromban jutottam hit­beli döntésre. Én sem az iskolában kaptam az indítást! Felnőttként ju­tottam közel egy gyülekezet életé­hez, Szolnokon. Akkor még fog­orvos voltam.- Úgy értsem, rendesen végzett...- Igen, elvégeztem az egyetemet, letettem a szakvizsgát és öt évig fogorvosként működtem. Engem akkor arra indított az Isten, hogy válasszam a lelkészi szolgálatot. Megadta az erőt ahhoz a nagy döntés­hez is, hogy elölről kezdjem a tanu­lást, nappali tagozatos diákként beül­jek a padba 28 évesen. Az orvosi szemléletből áthoztam valamit: annak idején esküt tettem, hogy mindent megteszek az emberért, az egészsé­gért. Ezt egészítem ki azzal: az em­bereket ahhoz kell segítenem, hogy egészséges kapcsolatba kerüljenek Istennel, és ő tegye egésszé az életü­ket, azaz hogy Istent megismerjék és benne bízzanak. Énbennem mindez a helyére került, az első helyre. * Valamiféle összegzést le kell vonnom a rákoscsabai lelkész szavai után. Úgy tűnik, a hittan tanítása egyelőre inkább a szubjektív tényezőn múlik. Például azon, hogy a pap (a lelkész, a családja, a környezete) mennyit tud vállalni. Ok például vállaltak. Talán túl sokat is. Nemcsak a szervezést, hanem a napi munkát is. Egy hétköznap délben men­tem hozzájuk, délután négyig voltam velük. A lelkésznek hivatalos dolga volt a városban - ide másfélórányi út - a felesége már felöltözve, türelmetlenül várta Petivel, hároméves fiukkal. Ami­kor megjött a félj, beszálltak a Tra­bantba és siettek az iskolába, ahol a fe­leség két hittanórát tartott. Petit az apa visszahozta. Kisebbik gyerekük eköz­ben (egyedül) betegen aludt. Majd hár­masban beszélgettünk, játszottunk há­romnegyed háromig. Akkor elmentünk a feleségért, Petit vittük magunkkal. Útközben sikerült néhány szót váltani a feleséggel. Mire hazaértek, már saját gyerekeivel volt elfoglalva. Esett az eső, eláztunk. Még senki nem ebédelt. Úgyis mondhatom: Isten igéjével éltünk... SIKLÓS LÁSZLÓ HARANG 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom