Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-05-16 / 20. szám

‘Beharangozó

HÄK^efseitl{

A PESTI VIGADÓBAN lép föl a Magyar Posta Szimfonikus Zenekara Pierre Giorgio Morandi olasz karmester vezényletével. Beethotr/r-estjüket a Fiilelio című operához komponált - ám hangversenydarabként népszerűvé vált - III. Leonóra nyitánnyal top. 84) kezdik. Ezután az Ah perfido című. ugyancsak kedvelt hangversenyária hangzik el Kincses Veronika közreműködésével. Befejezésül a 3. (Eszdúr) Eroica szimfónia fenséges dallamai csendülnek föl.

Ugyancsak a nagy bécsi zeneszerző művei szólalnak meg 19-én, szombaton a PESTI VIGADÓBAN. Ezúttal a MÁV Szimfonikus Zenekar Gál Tamás dirigálásával és Belohorszki Sarolta közreműködésével a Haydn hatást mutató I. szimfónia (C-dúr), szintén az Ah perfido hangversenyária, végül pedig a talán mind közt a legnépszerűbb 5. (c-moll) szimfónia hangzik el.

Mi sem jellemzőbb Beethoven nem szűnő kedvcltségére. mint hogy 18-án, pénteken a ZENEAKADÉMIÁN 9. (d-moll) szimfóniája is hallható lesz, ezúttal is a MÁV Szimfonikus Zenekar előadásában, Gál Tamás vezényletével. Közreműködnek Felbcr Gabriella. Kovács Annamária. Bándi János és Lars-Benedict Rossel. A szimfónia előtt Schumann 1841-ben komponált, négy évvel később átdolgozott Nyitány, scherzo és finálé (op. 52) című művét játssza el a zenekar.

Magyarországon vendégszerepei a kiváló szovjet zongoraművész. Lazar Berman: 20-án vasárnap a ZENEAKADÉMIÁN, 23-án szerdán PÉCSETT, a Liszt teremben lép föl. Koncertjének műsorát hazája zeneszerzőinek műveiből válogatta. Szkrjabinlól a Fantázia (op. 28) című darabot, Rachmaninovtól a Hat moment musical (op. 16). végül Muszorgszkijtól az Egy kiállítás képei tíz részes sorozatát adja elő.

Mindössze két' zongoraversenyt írt a nagy német zeneszerző Johannes Brahms, közülük a korábbi, 1858-ban készült d-moll (op. 15) szólal meg 22-én, kedden a BUDAPEST KONGRESSZUSI KÖZPONTBAN, a Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenyén, Kobayashi Ken-Iehiro vezényletével, a szólót Jandó Jenő játssza. Ezután ugyancsak Brahmstól, négy szimfóniája közül az elsőt (c-moll. op. 68) adják elő, melyet 1855-ben kezdett komponálni, ám csak 1876-ban fejezett be.

Kétségkívül a hét legérdekesebb zenei eseményének ígérkezik az MRT Szimfonikus Zenekarának, valamint az MRT Énekkarának és Gyerekkórusának koncertje 23-án, szerdán a ZENEAKADÉMIÁN. Ligeti András vezénylevével előbb Stravinsky háromtételes. latin nyelvű zsoltárokra komponált Zsoltárszimfóniáját szólaltatják meg, majd a zeneirodalom egyik legszebb gyászzenéjének. Mozart Requiemjének dallamai lesznek hallhatók előadásukban.

Schumann késői korszakából származik az a nagyszabású, szólóénekesekre, kórusra és zenekarra komponált mű. Az Éden és a péri — ez utóbbi szó tündért jelent mely 21-én hétfőn este SZEGEDEN, a Nemzeti Színházban hangzik cl. Megszólaltatói a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus Oberfrank Géza vezényletével, valamint Matkócsik Éva, Ardó Mária. Takács Tamara. Molnár András, Laczó András. Gurbán János és Bárány-Puád László.

Francesco Cavalli ORMINDO

(Az Állami Operaház)

Az 1602-ben született Francesco Cavalli - Monteverdi kortársa - 33 operát komponált, ám ezek az évszázadok során a feledés homályába vesztek. Az 1676-ban elhunyt olasz mestert, akinek értékes egyházi művei mellett főként operaszerzői munkássága jelentős - napjainkban újra felfedezték. Ormindo avagy a keserédes szerelem című, 1644-ben komponált alkotását 1971-ben mulatták be Zürichben, s most. 19 évvel később a budapesti Operaház is műsorára tűzte. Az opera - amelynek cselekménye Shakespeare vígjátékaihoz hasonlít - az „érzések zűrzavaráról" szól. Két ifjú egyazon nőbe szerelmes: egyikük elhagyott jegyese álöltözetben jelenik meg. majd szellemnek öltözve bírja rá szerelmét, hogy térjen vissza hozzá. A végén természetesen minden jóra fordul, s a szerelmespárok gyönyörű dalban dicsőítik az igaz érzéseket. (Az operát Kerényi Miklós Gábor rendezte.)

Puskin

BORISZ GODUNOV

(Kaposvári Csíky Gergely Színház)

Puskin ritka vendég színpadjainkon. Műveit alig játsszák, Borisz

Godunovját is inkább Muszorgszkij operafeldolgozásából ismerik. 1824-25-ben írott történelmi drámája 1976-ban került először hazai színpadra: a veszprémi társulat mutatta be Ilonái István rendezésében.

A shakespeare-i technikával építkező mű Oroszország történelmének egyik Icgvész.teljesehb szakaszát eleveníti fel. Az. 1500-as évek végén és az. 1600-as évek elején játszódó dráma főszereplője Borisz Godunov, aki - miután céljai érdekében megölette a trónörökös cárevicset hosszas huzavona után „vállalja” az uralkodást. A nép reménykedik benne, ám újabb zsarnok kerül személyében a trónra. A remények újraélednek, amikor egy szerzetes - aki a megölt cárevicsnck adja ki magát - harcba indul, s győz. Borisz, ellen. Ünnepük a győztest, pedig csupán annyi történt, hogy az egyik zsarnok uralkodót felváltotta egy másik. (A kaposvári előadást a társulat jeles színésze, Lukáls Andor állította színre.)

A MISSZIÓ

(Színes, angol film.

Rendezte: Roland Joffe.)

Az Art mozihálózatban ismét látható A misszió, mely jeles példája annak, hogyan lehet „komoly” témáról közönségvonzó, látványos filmet készíteni. A Robert Bolt regényéből készült alkotás a hit erejét mutatja meg, az. emberi bátorság, önfeláldozás szépségét ábrázolja, s szereplői a halált is vállalják egy nemes cél, s eszméik érdekében.

A történet a XVIII. században játszódik. A helyszín Dél-Amerika, ahol az őserdőben élő guarani indiánok - a jezsuita misszionáriusok

irányításával — valóságos földi paradicsomot alakítottak ki. A szerzetesek nemcsak a hittel, hanem a fegyelmezett termelési kultúrával is megismertették őket.

A spanyol és portugál hódítók, akik a szomszédos országokban már megvetették a lábukat, ezt a területet is be akarják kebelezni. Az. indiánok felveszik a harcot a túlerővel. mert tudják, hogy rabszolgaság vár rájuk, ha az idegenek a földjükre lépnek. A film két főhősét, Gábriel és Mendoza atyát két híres színész: Jeremy Irons és Robert De Niro alakítja mély drámaisággal. Az ő játékuk és Chris Menges bravúros fényképezése az. angol filmművészet jelentős alkotásává emeli A missziót.

SALOME

(Színes, amerikai film.

Rendezte: William Dietetic.)

Franco Zeffirelli A názáreti Jézus című alkotásával szinte egy időben jelentette meg a MOKÉP Video a Salomét, amely - éppúgy, mint Zeffirelli filmje - az Evangéliumból meríti tárgyát.

Ám itt csupán néhány pillanatra tűnik fel a Megváltó alakja, amikor egy Rimái katonatiszt tanúja lesz, amint Jézus visszaadja egy vak ember szemevilágát. A Saloméban Keresztelő Szent János személye áll előtérben, az ő elfogatása és fejevetele válik a történet csúcspontjává.

Ez a nagy tömegeket mozgató, színorgiában tobzódó hollywoodi szuperprodukció mára sokat vesztett volna értékéből, ha nem olyan kitűnő színészek játszimának benne, mint a judeai helytartót, Heródest alakító Charles Laughton és a Sülöméként elénk lépő, gyönyörű Rita Hayworth.

HARANG 35