Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-04-18 / 16. szám
A Pápai Református Gyűjtemény, hivatalos nevén a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei három intézményből áll: az egyházkerületi (korábbi főiskolai) könyvtárból, az egyházkerületi levéltárból s az egyháztörténeti és egyházművészeti múzeumból. Az egyházkerületi könyvtár A könyvtár szinte egyidős az 1531- ben alapított ősi református kollégiummal. Pápa városának két - Huszár Dávidnak 1577-ben, s Bernhard Máténak 1624-1633-ig működő - vándornyomdája, s a 17. század első évtizedeiből származó könyvtulajdonosi bejegyzések egyaránt a könyvtár korai létezéséről tanúskodnak. (Huszár Dávid sajtója alól került ki 1577- ben a Heidelbergi Káté magyar fordítása, amelynek eredeti példánya a könyvtár egyik becses darabja.) A könyvgyűjtemény kezdetben hagyatékok révén gyarapodott, s csak a 19. század elejétől beszélhetünk tudatos beszerzésről. Az első nagy hagyatékozó Veresmarthi Mihály pápai lelkész volt, aki 1664 után teljes könyvtárát a kollégiumnak adományozta. Kiemelkedő értékű könyv-, kézirat-, oklevél-, s metszetritkaságokban gazdag a könyvtár. Harmincöt középkori oklevele közül a legkorábbi 1269-ből, IV. Béla korából való adomány levél. A két kódex egyike a XV. század elejéről származó gótírásos imakönyv (Gebetbuch), amelynek rézkapcsos bőrkötése 18. századi munka. A másik pergamenre írt kódexet Pázmándy Dénes, az 1848-as országgyűlés elnöke adományozta a könyvtárnak. A 8 ősnyomtatvány közül a legrégibb: Aegidius Romanus: De regimine princípium című, 1482-ből való műve. A 600 kötetet számláló régi magyar nyomtatványaink legkorábbi darabja Bornemisza Péter: Masic része az. evangéliumokból ... való tanúságoknak Sempte, 1574 c. alkotása. A magyar nyomtatványgyűjtemény (1711 - ig) szerzői között olyan nagy nevek találhatók, mint Szenei Molnár Albert, Pázmány Péter, Geleji Katona István, Apáczai Csere János, Comenius Amos János, Pápai Páriz Ferenc, Dévai Bíró Mátyás, az akkori idők legnagyobb reformátorai, s polihisztor tudósai. A 16. századi nem magyar vonatkozású művek, az antikvák gyűjteményének legjelesebb írói: Kálvin, Luther, Melanchton, Béza, Zwingli, Erasmus, Livius, Plinius, Horatius, Cicero. Vergilius. Plutarchos. Irodalomtörténeti ritkaságok, a Pápán tanult nagy magyar költőnek, Petőfi Sándornak, s az ugyancsak kollégiumi diáknak, Jókai Mórnak, s Őrleti Petries Soma festőnek 1842-ből való diákköri, s autográf irodalmi zsengéik. Az 1848—49-es magyar szabadságharc emlékezetét Kossuth LayYw-levelek, nemzetőr névsorok, s honvéd összeírások őrzik. A 2000 aprónyomtatvány, s 500 térkép mellett, több értékes különgyűjteménye is van a könyvtárnak. Pápának több, 17. századból való metszetén kívül, jelentős értékű a Baldácsi Antal által hagyatékozott német, francia, holland, olasz, spanyol és magyar iskolák, XV-X1X. századból való mestereinek fa- és rézmetszetekből, s rézkarcokból álló gyűjteménye, amelyben Dürer, Rembrandt és Rubens remekek is találhatók. Az éremtár 12 000 darabot számláló gyűjteménye római, görög, barbár s magyar pénzérméket, s jubileumi plaketteket tartalmaz. A korábbi főiskolai régiségtár kiemelkedő darabja a 3(XX) éves egyiptomi múmia és fakoporsó, amelyet Markstein Károly volt főiskolai diák adományozott 1885-ben. Az egyházkerületi levéltár Az egyházkerületi levéltárat 1765-ben alapították. Korábban a püspöki székhelyeken - Komáromban és Pápán - volt a dunántúli református egyházkerület anyaga, 1935 óta már csak Pápán őrzik. 1952-től az egyházkerület közigazgatási egységeinek, az egyházmegyéknek (korábban 9 volt, ma 6 van) a levéltári anyaga is ide kerül. A 450 folyóméternyi gyűjteményről 1976-ban készült nyomtatott fondjegyzék. A levéltár első oklevele 1510-ből való. Zápolya János ezen adománylevelében pápai házát egy jobbágytelekkel együtt a parochiális egyháznak adományozza. A 16-18. századból fennmaradt protokollumok, levelezések, végrendeletek, alapítványok a levéltár legértékesebb dokumentumai. Kiemelkedik Gál Imre (1649—1655-ig református püspök Veszprémben) kánongyűjteménye, amely a magyar református egyház 1625-ig megtartott zsinatain elrendelt törvények szövegeit tartalmazza. Az egykori pápai lelkész, s 1629-1641-ig dunántúli református püspök, Kanizsai Pálfi János eredeti leveles könyve (1611— 1638), Tóth Ferenc (dunántúli református püspök volt 1827—1844-ig) adományaként került be az állományba. G)7 CJályanabok GMlékezete
