Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-10 / 2. szám
Azon kívül, hogy a városkirályságok egymás ellen hadakoztak, a „héberek” (habiruk) támadásai is veszélyeztették az országot. Biridiya, Megiddó királya ezt írta a fáraónak: „Hallottam a királynak, az én uramnak és napomnak szavait, és ímé védelmezem Megiddót a királynak, az én uramnak városát éjjel és nappal. Nappal védem a mezőt szekerekkel és katonákkal, védem a falakat is uram és királyom, de igazán erős az ellenség a SA.GAZ nép az országban, ezért uram gondoskodjék földjéről.” (243. levél) Izrael legyőzte és adófizetővé tette a megiddói királyt, de nem űzte el a lakosokat, „és a kananeusoknak tetszett ott lakni azon a földön” (Bírák 1:27). Az égből harcoltak a csillagok, pályájukról harcoltak Siserával. A Kísón patakja elsodorta őket. az ősi patak, Kísón patakja. -... így vesszenek el összes ellenségeid, Uram! De akik szeretnek, legyenek olyanok, mint a kelő nap az ő erejében.” (Bírák 5:1,19-21,31). A kánaáni várost hatalmas tűzvész pusztította el, aminek nyomát 60-180 cm vastag hamuréteg mutatja. Az afölé épült település egészen más jellegű, mint a régi, még a fundamentumokat sem tartották meg. Az újabb város romjai között filiszteus kerámiákat találtak, amiből arra következtetnek, hogy Megiddót a Kr. e. 12. században nem az izraeliták, hanem a filiszteusok hódították meg. Krisztus előtt ezer körül pusztult el újból Megiddó, ami már bizonyára Dávid harcainak eredménye volt. Salamon korában ismét fellendült a város élete. A Királyok könyve említi, hogy Salamon új közigazgatási területi beosztásában Megiddó egy terület székhelye lett (1 Királyok 4:12: 9:15). Salamon harci szekereket és lovakat vásárolt, melyeket a 12 megyeszékhelyen helyezett el. Megiddó feltárása során lóistállók maradványait, jászolokat és kőoszlopokat ástak ki, melyekhez a lovakat kötötték. Az istállókat később Akháb király átépítette és kibővítette, s ezek nyomait is megtaláljuk a romok között. Aháb király istállóinak maradványai Ennek következtében a kánaáni városlakók a bírák korában fellázadtak. Az izraeli seregeket Debora és Bárák vezette, akik énekbe foglalták győzelmük emlékét. Ez az ének, amit Debora énekének nevezünk, az óhéber dalköltészet legősibb darabja: „Feltámadt az életkedv Izraelben, önként felkelt a nép, áldjátok hát az Urat!... Királyok jöttek, harcoltak, ugyancsak harcoltak Kánaán királyai Taanaknál, Megiddó vizénél, de egy darab ezüstöt se vehettek el. Salamon korából levő lépcső és kapubejárat Megiddónál 10 HARANG
