Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-03-21 / 12. szám
Tamaska Gyula felvétele A katolikus egyház saját berkeiben is kisebbségben van Az egyház szándéka az, hogy papok, lelkészek, szerzetesek ne legyenek tagjai politikai pártoknak, ne vegyenek részt a napi pártpolitikában. A keresztényeknek viszont részt kell venni mind a politikában, mind a közéletben. A Szentatya, II. János Pál buzdítására hivatkozik a püspöki kar. Azok a keresztények, akik érzik magukban a tehetséget a politika iránt, szenteljék életüket ennek a feladatnak, hogy így is a közjót szolgálják. Aktivitásra hív ugyanakkor a körlevél: legalábbis a választáson mindenki vegyen részt.- Az iránymutatást tekintve a körlevél visszanyúl a magyar demokrácia hagyományaihoz...- A püspöki kar idézi az 1947-ben kiadott püspökkari körlevelet, amelyet annak idején Mindszenly hercegprímás úrék fogalmaztak. Abban (az adott koron túlmutatóan) azok a szempontok szerepelnek, amelyek figyelembevételével a katolikus hívőknek szavazniuk kell. Ezek szerint csak olyan pártok jelöltjeit részesíti előnyben, amelyek célkitűzéseik között az emberi jogok érvényesítése szerepel, programjuk elvi lényegét tekintve pedig legközelebb állnak a katolikus tanításokhoz. Van még egy személyesebb szempont is: vizsgálják meg a pártokat, a pártok képviselőit erkölcsi magatartásukat illetően, s akkor a jövőbe vetett bátorsággal és bizalommal szavazhatnak.- Ez utóbbi abban is segíthet, hogy a magukat kereszténynek valló, de nem mindenkor akképpen viselkedő pártok között eligazod janak a hívek...- Nagyon nehéz dolog ez. A keresztény jelzőt fölvették a pártok, s így próbálnak több szavazóban érdeklődést kelteni. Igen józannak és kritikusnak kell lenni, hogy mi az, amit valóban kereszténynek lehet nevezni.- Éppen ezért is nem lenne célszerű konkrétabb utalással segíteni az iránymutatásra várakozókat?- Környező országokban van arra példa, hogy az iránymutatást püspöki körlevélben fogalmazták meg: fő szempont, hogy a korábbi diktatúra ne térhessen vissza. Mi azonban úgy gondoltuk, alapelveinket szegjük meg, ha konkrét politikai utalásokat fogalmazunk meg, s 3
