Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-03-14 / 11. szám

‘Beharangozó HftKgMsenty Pénteken. 16-án, ;i Budapesti Filharmónia Társasát} Zenekará­nak és a Magyar Állami Ének­karnak ünnepi hangversenyével a BUDAPEST KONGRESSZUSI KÖZPONTBAN immár tizedik alkalommal kezdetét veszi a Budapesti Tavaszi Fesztivál ren­dezvénysorozata, a hagyomá­nyokhoz híven sokszínű, szín­vonalas kínálattal, világhírű elő­adóművészek fellépésével. A ter­jedelem adta korlátok miatt szinte lehetetlen akárcsak felületes át­tekintést is adni a programokról, így az ajánlat szükségképpen szubjektív lehet. (Az említett nyi­tóhangversenyen, Medveezky Adám vezényletével Erkel Ün­nepi nyitánya, Bartók 3. zongora­­versenye és Kodály Psalmus Hungaricusa hangzik el. A Bar­tók-mű szólistája Sándor György, Amerikában élő zongoraművész lesz. aki egyébként 19-én, hétfőn szólóestet ad a ZENEAKA­DÉMIÁN, melyen Bach-, Mo­zart-, Schumann-, Bartók- és De­bussy- műveket szólaltat meg.) Ismét föllép Budapesten a vi­lághírű. hazánkban is rendkívül népszerű. King's Singers ének­együttes (szombat. 17-e. BUDA­PEST KONGRESSZUSI KÖZ­PONT). és ugyancsak visszatérő vendég a New York Hárfaegyüt­tes (hétfő, 19-e. MTA KONG­RESSZUSI TEREM). Bizonnyal sokáig emlékezetes marad Mont­serrat Caballé áriaestje 19-én, hétfőn a BUDAPEST KONG­RESSZUSI KÖZPONTBAN. Rachmaninov-, Wagner- és Schu­bert műveket játszik Kocsis Zol­tán a ZENEAKADÉMIÁN. 18- án. vasárnap. Az elmúlt év egyik különleges zenei eseménye volt a kántorhangverseny. Az Észak- Amerikából és Izraelből jött templomi énekesek idén három alkalommal is bemutatják kivéte­les tudásukat: 19-én. hétfőn, az OPERAHÁZBAN. 20-án. ked­den. a ZENEAKADÉMIÁN és 21-én, szerdán a DOHÁNY UT­CAI ZSINAGÓGÁBAN. Egyedülálló színfoltja lesz a rendezvénysorozatnak a japán vendégművészek vendégfellépé­se. A Tokio Ensemble 17-én. szombaton, az MTA KONG­RESSZUSI TERMÉBEN kortárs japán szerzők és Brahms műveit szólaltatja meg. A Gumi En­semble pedig a PESTI VIGADÓ­BAN 19-én. héttőn hagyományos japán hangszereken hazájuk klasszikus zenéjét mutatja be az érdeklődőknek. 17-én. szombaton a ZENE­­AKADÉMIÁN Haydn szóló­énekesekre és zenekarra írt. Az Évszakok című oratóriuma hang­zik el. az MRi Szimfonikus Zene­kara és Énekkara előadásában, Ervin Ortner osztrák karmester vezényletével. A szólisták: Vére bit s Ibolya. Gulyás Dénes és Só­lyom Nagy Sándor. 1762-ben, Bécsben mutatták be először Gluck három felvoná­­sos operáját, tíz Orfeusz és Euri­­dikét, mely fordulópontot jelen­tett a műfaj megújításában. A mű - koncertszerű előadásában - a Camerala Transsylvanien és a Budapesti Madrigálkórus tolmá­csolásában szólal meg a PESTI VIGADÓBAN 20-án, kedden - előző nap EGERBEN, a Gárdo­nyi Géza Színházban lesz hall­ható az opera. A szólisták Takács Klára, Pászthy Júlia és Péter Anikó lesznek. íliúikl Joshua Sobol GETTÓ (Madách Színház) Joshua Soholl Gettó című drá­mája tette világhírűvé. Az ötven esztendős, izraeli születésű író műve a viInai gettószínház törté­netéről szól. (Litvánia fővárosá­ban a második világháború idején három-négy éven át éltek az üldö­zött zsidók. Ezalatt különféle kul­turális tevékenységbe fogtak: volt zenekaruk, könyvtáruk, színhá­zuk - a rettenetes fenyegetettség­ben, a halál szomszédságában is megpróbáltak művészetet terem­teni. Sobol hiteles dokumentumokra támaszkodva írta művét, figuráit valódi alakokról mintázta, még a darab zenei anyaga is eredeti nép­dalokra épül. Drámája nemcsak a vilnai gettó lakóiról szól. mondaniva­lója ennél egyetemesebb érvényű. Mit tehet egy agresszív nagyhata­lom (tatár, török, német?) szorítá­sában élő kis nép? S mit lehet az ember egy végletesen szoronga­tott helyzetben? Miként erősöd­nek, vagy torzulnak el a jellemek, hogyan lesz valakiből hős. más­ból a hatalom kiszolgálója? A Maisai Pál rendezte elő­adást Sobol is megtekinti: az író elfogadta a Madách Színház meg­hívását és jelen lesz a március 16-i díszbemutatón. Bizet CARMEN (Debreceni Csokonai Színház) Georges Bizet műveiben nem királyok és hercegek, hős lova­gok és angyali szüzek szerepel­nek. Ó névtelen katonákat, ci­gánylányokat, munkásokat, csempészeket hozott az opera színpadára. Mindez nem felelt meg a korabeli közönség ..ké­nyes" ízlésének és Bizet művei: A gyöngyhalászok. Az arles-i lány s a Carmen egyaránt meg­bukott. Az 1875-ben komponált opera - melyben a zeneszerző ismét a valóság hű ábrázolására töreke­dett - azóta elnyerte méltó helyét, s a világ operaházainak állandó műsordarabjává vált. A debreceni előadás egyik ér­dekessége, hogy Seregi László rendező némi „aktualizálást" haj­tott végre a 125 éves operán: „naprakész” kellékek, tárgyak láthatók a színpadon: coca-colás rekeszekben állnak az üvegek, a falon aktposzterek és Portia kocs­májában kis Junoszly tévékészü­léket nézhetnek a vendégek. Mindezek persze külsőségek, a lényeg a zene. az ének. S Bizet muzsikája drámai erővel szólal meg. a szereplők: Balatoni Éva. Albert Miklós, Hegyes Gabriella és a többiek dicséretes teljesít­ményt nyújtanak. Fiím CSODAHÚS (Színes, brazil film. rendező: André Klotzel) A fiatal, elsőfilmes brazil ren­dező munkája igazi csemege. Sa­játos hangulata, különleges hu­mora teszi értékessé, s nem az a díjeső. amely az egyik fesztivá­lon hullott rá. Hősei isten háta mögött élő páriák, falusi sze­gény emberek, akik hisznek a mítoszokban, a babonákban, a démonokban. Miként hisz Quim is. aki remeteként él az őserdő­ben. rizst és babot eszik, míg az egyik nap megunja az egyhangú kosztol és a magányt: húsra és emberi társaságra vágyik. Útnak indul, s megismerkedik Carulá­­v;d. akit feleségül vesz. Hamaro­san ikreik születnek, ám Quim hús iránti vágya továbbra is megmarad. Elindul a nagyváros­ba. s addig ügyeskedik, míg megszerzi a bifszteknek valót. Amit aztán együtt fogyaszt el a családjával, s a környék szegé­nyeivel. E naiv történet Tersánszky re­gényeire emlékeztet, s Quim akár Kakuk Marci távoli, brazil rokona is lehetne... 1lideé HÁROMGARASOS OPERA (Fekete-fehér, német némafilm, rendező: G. W. Pabst) Ma már kevesen ismerik a hú­szas évek kiemelkedő filmrende­zőjét, az ' 1895-ben született Georg Wilhelm Pabs-ot és alkotá­sait, A bánatos utcát, a Pandora szelencéjét, A nyugati frontot, s a Háromgarasos operát. Pabst az utóbbit 1931-ben készítette Brecht és Weill színdarabjából, s filmjének stílusát a különleges, expresszionista díszletek határoz­ták meg. A történet - melyből hiányzik az alapjául szolgáló Brccht-Weill mű harcias, támadó éle - egy „stilizált" Londonban játszódik. A szereplők: Mackie, Polly, Peachum, s a többiek, mint a ködből kilépő, homályos kör­vonalak, álomképek tűnnek elénk. Számunkra külön érdekessé­get jelent, hogy a film forgató­­könyvét - Leo Laniu társaságá­ban - Balázs Béla, és a később filmrendezőként is világhírt szerzett honfitársunk. Vajda László írta. (Intervideo) HARANG 35

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom