Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-03 / 1. szám
Beharangozó A hét egyik legizgalmasabb zenei eseményének világhírű operaénekesnőnk, Hamarí Júlia Vivaldi-estje ígérkezik. A ZENEAKADÉMIÁN, 4-én, csütörtökön a Budapesti Vonósok közreműködésével többek között a Juditha triumphans című oratóriumból és a Griselda című operából énekel áriákat. Egy ősbemutató - Decsényi János Szimfóniája Bartók Brácsaversenye és Beethoven 3. (Esz-dúr) szimfóniája szerepel a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának 5-i, pénteki és 7-i, vasárnapi ZENEAKADÉMIAI hangversenyén. A karmester Ligeti András, a brácsaverseny szólistája Rivka Golani (NSZK) lesz. A közelmúltban megalakult Componensemhle kamarazenekar 6-i, szombati ZENEAKADÉMIAI hangversenyének műsorán századunk legnagyobb hatású zeneszerzőjének, Stravinskynak két műve — az 1918-ban komponált Rag-time és A katona története hangversenydarabjának átdolgozott változata valamint Schubert hattételes, fúvósokra és vonósokra írt F-dúr oktettje (op. 166) szerepel. A PESTI VIGADÓBAN három estén is föllép a Benkó Dixieland Band. 9-én, kedden és 11 -én csütörtökön Louis Armstrong emlékének szentelik műsoraikat, míg 12-én, pénteken dixieland-világslágereket adnak elő. 8-án, hétfőn GYŐRBEN, a Bartók Művelődési Központban, 9-én, kedden a VESZPRÉMI Dimitrov Művelődési Központban ad hangversenyt a Győri Filharmonikus Zenekar Breitner Tamás vezényletével, közreműködik Kórodi Anikó. Az estek műsorán Bach C-dúr szvitje (BWV 1066), egy Mozart-motetta (K. 165) és Beethoven 4. (B- dúr) szimfóniája lesz hallható. GIACOMO PUCCINI: A köpeny - Gianni Schicchi (Magyar Állami Operaház) A párizsi Grand Guignol Színházban csak olyan darabokat játszottak, amelyekben a művészi érték másodlagosnak számított, a fő szempont, hogy patakokban folyjon a vér, a szereplők leszúrják, megmérgezzék, lelőjjék egymást. 1914- ben, közvetlenül az igazi és a világ addigi legvéresebb grand guignolja előtt mutatták be Gold egyfelvonásos rémdrámáját, A köpenyt. E tragikus szerelmi háromszögtörténet szolgáltatta Puccini operájának alapját. Bár A köpeny nem éri el a Tosca, a Bohémélet színvonalát, bizonyára most is sikert arat Fehér András invenciózus rendezésében. Gianni Schicchi históriáját már Dante Poklában is fellelhetjük. A furfangos Schicchi egy elhunyt, dúsgazdag firenzei polgár helyett befekszik a halottaságyba. s annak hangját utánozva diktál új, megmásított végrendeletet. E vígopera a kapzsiság, a pénzéhség maró szatírája, s remek szereplehetőséget nyújt a címszereplőnek. Ezúttal a negyvenéves művészi jubileumát ünneplő Melis Györgynek, akinek színészi és énekesi teljesítménye ismét élményszerű. SZÉP ERNŐ: Lila ákác (Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház) Tóth Manci, a Kisstáció utcából a Casinóban bankárakat, gazdag lókupeceket szórakoztat. Csacsinszky Pali, a pesti aranyifjú és poéta rajong Tóth Manciért, aki tulajdonképpen romlatlan lélek. Szerelem szövődik közöttük, ám a lánynak sok kistestvére van, a pénz viszont kevés, s bármilyen keserves a válás, Mancinak el kell mennie Oroszországba kenyérre valót keresni. A Lila ákác regényes történet 1913-ból, teli parfüm- és levendulaillatú szavakkal, beszédes, furcsa nevekkel, egymás mellett futó dialógusokkal. Rafmáltan ártatlan és agyafúrtan naiv játék. S valahogy minden korban időszerű... Biciklitolvajok (Fekete-fehér olasz film. Rendező: Vittorio de Sica) A munkanélküli Ricci plakátragasztó lehetne, de ehhez bicikli kellene. A családnak egy fillérje sincs és a biciklit csak úgy tudják kiváltani a zálogházból, hogy az ágyhuzatot adják be helyette. Az öröm nem tart sokáig, a kerékpárt ellopja egy suhanc. így kezdődik az apa kálváriája, aki - miközben jogos tulajdonát keresi - maga is csaknem tolvajjá, bűnözővé válik. A film cselekménye egyszerű, ugyanakkor szívszorítóan drámai, akárcsak a főszerepet alakító amatőr színész, egy olasz munkásember játéka. A Biciklitolvajokat a kritikusok Brüsszelben a világ legjobb 12 filmje közé választották. (MOKÉP) Verset mondok (Latinovits Zoltán szaval) Illyés Gyula írta: „...valaha a szövegelőadásnak is voltak Paganinijei és Liszt Ferencei, aztán sokáig nem voltak... Színészet és előadó-művészet úgy eltávolodott egymástól, hogy szinte szólás lett, a versmondó feledje el színészmúltját...” Latinovits Zoltán nem felejtette el. Eljátssza a költőt. Azonosul vele. Versmondása utánozhatatlan, döbbenetes belső feszültség árad belőle. Amikor őt halljuk, úgy hiszszük: előttünk formálódik, születik a költemény. Valamiféle belső monológgá válik nála a vers - egy kisgyermek szeretetéhsége tör elő, amikor a Mamát mondja, fehéren izzó szenvedély lángol Ady próféciáinál. Juhász Gyula és Baudelaire, Vidor Hugo és Weöres költeményeit hallgathatjuk hatvan percig. Latinovits szaval. Csodálatos élmény. (Televideo) Jfr * ^ Kiálts, szabadság (Színes angol film) Richard Attenborough a Gandhi világhírű rendezője ezúttal a neves dél-afrikai békeharcosnak, Steve Bikának és a sowetói vérengzés áldozatainak állít emléket filmjében. A történet közismert: Steve Bikót 1977-ben letartóztatták és meggyilkolták, ám a hivatalos jelentés szerint éhségsztrájk volt halálának az oka. A film főszereplője, Donald Woods szintén valóságos személy: az angol újságíró két könyve szolgált alapul a forgatókönyvhöz. Woods szerepét Kevin Kline, Bikót Denzel Washington játssza. Hit és szenvedély árad alakításukból, akárcsak a film minden kockájából. Az emberibb életért, a szabadság, a demokrácia győzelméért küzdő emberek hite... HARANG 35
