Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-02-21 / 8. szám

Mit csinálnak a magyar mohamedánok? Ezt kérdeztem nemrég a Magyarországi Iszlám Közösség vezetőjétől, a magyar sejktől, Abdul Rahman Mihályffytól - vagy mindennapi formában dr. Mihályffy Balázs 36 esztendős agrármérnöktől - akit 1986 tavaszán Kairóban a szunnita egyház vezetője, Egyiptom muftija helyezett erre a magas méltóságra. Ekkor hangzott el ez a nevezetes párbeszéd, melyben a szunnita egyházfő megkérdezte:- Hány százalékra tehető Önöknél a muzulmán? Mihályffy talpraesetten, tudós sejkhez méltóan így válaszolt:- A száz százalék áll itt Ön előtt. Azóta mi a helyzet? Mihályffy még mindig az egyetlen muzulmán?- Mintegy 200 fő követi ma Magyarorszá­gon az Iszlám vallást. Azonban a mai na­pig nem tudunk mindenkiről, hiszen sok bosnyák élt hazánkban és még mindig tart leszármazottaik felkutatása, akik atyáik Iszlám hitét kívánják követni. A Közösség többsége új megtérő. Minden korcsoport és kvalifikáció fellelhető közöttünk. Az Iszlámról úgy tartják, terjeszkedő vallás. Nos, mi nem kívánunk hatalmas tömege­ket magunk mögött tudni, mert ez a vallás vulgarizálódásához vezet, mint ahogy ve­zetett is. Inkább arra törekszünk, hogy az Iszlám mélyebb tartalma, a hit egybeková­csoló, közösséget teremtő szerepe domi­náljon, ebben pedig nem a taglétszám a döntő tényező.- Van-e az Iszlám vallásnak valamilyen történelmi múltja Magyarországon ?- A közhiedelemmel ellentétben az Iszlám nem új jelenség Magyarországon. A népvándorlás kori magyar törzsek nem csupán kazáriai tartózkodásuk idején ke­rültek kapcsolatba az Iszlámmal, hanem kisebb muszlim törzsek is csapódtak hoz­zájuk. így pl. a khorezmi kavar vagy chobar törzs. Ezt követően is több hullám­ban érte el a honfoglalás utáni Magyar­­országot keletről, délről muszlim beván­dorlás. Összességében ezeket a muszlim népeket böszörményeknek nevezték, amely a busurman, azaz muzulmán szóból ered. Az Iszlám vallást követőkre számos rendeletet hoztak, így foglalkozik velük az Aranybulla is. Érdekes módon az Iszlám éppen a török uralom alatt tűnt el Magyar­­országról, hiszen jól tudjuk, hogy a török akkoriban nem a hit térítése miatt jött ide. Az Iszlám újból csak a XIX. század vé­gén, XX. század elején jelenik meg, ami­kor Ferenc József annektálta Boszniát és Hercegovinát. Az itt élő muzulmán lakos­ság nem maradt egy helyben, szétszóródott a Monarchia egész területén. így kerülhetett sor arra is, hogy az Iszlám vallás parlamenti elismerését követően, a 30-as években megalakulják a „Gül Babáról elnevezett magyar autonóm mohamedán egyházkö­zösség”, melyet Durics Husszein Helmi bosnyák származású lelkész vezetett. A több tízezres tagság lassan kihalt, erről ta­núskodik az Új Köztemető 124. parcellája, amely magyar iszlám temető. Hosszú évek után csak mostanában nyílt lehetőség e val­lás felélesztésére. Sokak számára keveredik a közel-keleti „látkép” és az Iszlám, ami zavarja tevékenységünket, megítéltetésün­­ket, de ezzel együtt reméljük, hogy a jövő­ben ezt a közvéleményben élő zűrzavart sikerül valamelyest eloszlatni.- Mit jelent a megnevezés: „Magyar Iszlám Közösség” ?- Ahogy szent könyvünk, a Korán ki­nyilvánítja: „a muszlimok testvérek”. A következő kérdés, ki tekinthető muszlim­­nak? Azt valljuk, hogy az Iszlám nem csu­pán hit, hanem életvitel is. A „szalam” szó békét, az „Iszl” az egy istenbe vetett hit­ben való megbékélést, a muszlim szó pe­dig az így békéjét megtalált embert jelenti, így bizony életvitel és békesség tekinteté­ben számunkra nem az a döntő, hogy ki született ebben a hitben, hanem az, hogy ki él a hit elvárásainak megfelelően. Sok esetben egyes jólelkű honfitársaink a ter­mészetes erkölcsi normáikból adódóan sokkal inkább tekinthetők muszlimoknak, mint azok a kiművelt vallási vezetők, akiknek szavait nem a hit, hanem a politi­kai orientáltság hatja át. Másrészt Közösségünk tagja csak magyar állampolgár lehet. Itt szü­lettünk, büszkék vagyunk nyelvünkre, történelmünkre, kultúránkra, tehát igen fontosnak tartjuk nevünkben a magyar jelzőt.- Van-e a Magyar Iszlám Közösségnek már kialakult tevékenysége, rendezett hit­élete?- Mi lehet egy egyház tevékenysége? Semmi esetre sem az, hogy az élettől, a munkától vonja el az embereket. Sokkal inkább az, hogy az emberben hiten alapuló HARANG 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom