Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-02-14 / 7. szám
Az egyházi iskolák államosításának előtörténetéhez Most, amikor az egyházak visszakapják egykori híres intézményeik egy részét, egyremásra jelennek meg a sajtóban az 1948-as államosításra vonatkozó megjegyzések és emlékezések. így a Harang 1990. január 3-i számában is. Tudomásom szerint azonban senki nem írt az államosítás előtörténetéről. Kisebb-nagyobb csoportok ugyanis már jóval korábban követelték, hogy az állam vegye kezébe az egész közoktatást. Ennek az előtörténetnek egy, a közvélemény előtt ismeretlen epizódjára figyeltem fel nemrég, könyvtári vizsgálódásaim során. A Magyarság nyilas napilap 1939. szeptember 29-i számában megjelent egy közlemény, amelyben a Szálasi-féle párt az elemi iskolák államosítását követelte. December 14-én pedig nyilvánosságra került egy tervezet, amely az egész iskolarendszer állami kézbe valcj vételét jelentette be arra az esetre, ha a nyilasok hatalomra kerülnek. A nemzet iskolája, úgymond, csak egységes állami nevelőintézmény lehet. Az irat értelmi szerzője a jelek szerint Hubay Kálmán nyilas képviselő volt. Már másnap elhangzottak kemény hangú, elutasító, sőt felháborodást kifejező válaszok. Még a másik, konkurrens „nemzetiszocialista” párt is „elhatárolta magát”. Az elmarasztalásokra a Magyarság december 17-i számában ifj. Rupprecht Olivér válaszolt. Egyebek között ezt írta: tiszteletlenségnek tartják a mi felfogásunkat ebben a kérdésben, ami nem egyéb: mint az egyesített, az állam kezében összpontosított oktatás” (Milyen ékes szép magyarsággal fogalmazott...) A nemzetiszocializmus, magyarázta, tiszteletben tartja a vallást, és mindegyik egyháznak meg fogja engedni, hogy az állami iskolák diákságát a maga krédója szerinti vallásos nevelésben részesítse. Ez valószínűleg a kötelező hitoktatás fenntartását jelentette. Az ellen sincs kifogás, folytatta, hogy az egyházi iskolák jól képzett tanárai, tanítói az állami iskolákban munkálkodjanak tovább. Mindez nagyjából megegyezett Révai József 1948-as ígéreteivel. Révai azonban egy év alatt fokozatosan elfeledkezett arról, amit a szülők megnyugtatására mondott az államosítási kampány idején. Feltételezhetjük, hogy a nyilasok ugyanilyen feledékenyek lettek volna, ha sokáig uralmon maradnak. (Szálasi 1944 őszén, trónfoglaló beszédében célzott is rá, hogy az egész tanügyet államosítani akarja.) A vezércikk válaszolt azoknak is, akik a nyilas javaslattal szemben az olasz példára hivatkoztak. Szerinte Mussolini sem szívelheti az egyházi iskolákat. Az 1948-as államosítási kampány idején sűrűn hivatkoztak a korábbi államosítási javaslatokra, igyekeztek minél többet elősorolni. Ám az 1939-es nyilas javaslatról nem esett szó. Kellemetlen előzmény volt... Az ellenzék sem merte említeni. Csak a Demokrata Néppárt egyik képviselője jegyezte meg, hogy Hitler is államosította az egyházi iskolákat - börtönbe is került miatta... DR. BÁN ERVIN Bencések vagy ferencesek? Nagy örömmel fogadtam lapjuk megjelenését. A Szentendrei Ferences Gimnázium végzős diákja vagyok s egyik cikkükre különösen figyelmes lettem. Hiszen iskolánkban tanító 3 ferences atyára ismertem, a „Jövő és múlt Pannonhalmán” című inteijút olvasva. De nem szeretném felfújni ezt a máskor elkerülhető tévedést. Valószínűleg az olvasóközönség nagyrésze ismeri a „Boldogok, akik házadban laknak...” című katolikus iskoláinkról és szerzetes rendjeinkről tavaly -megjelent könyvet. Ők, azt hiszem önmagukban is képesek helyesbíteni a könyv segítségével. Az olvasók azon része, akik nem ismerhetik még eléggé a szerzetes rendjeinket és viseletűket, könnyen tévedés áldozatai lehetnek. Ezért szeretném megkérni Önöket, ha lehetséges: a következő számban eszközöljenek valamiféle javítást. Kérem nézzék el nekem, ha kicsit erősre sikeredett a megjegyzésem vagy ha netalán helyesírási hibákat ejtettem volna. Köszönöm megértésüket és további sikeres működést kívánok! „Áldás, békesség” SZEREDA1 MÁRIA Ferences Gimnázium 4/a. Három a kislány Helyesbítést szeretnék kérni a következő cikkel kapcsolatban. Hivatkozásul a december 20-án megjelent írásra. A szerző a Fatima üzenete című írásában a 37. oldalon helyesen jelöli meg a látnokok nevét, amelyből következtemi lehet, hogy az egyik látnok fiú volt, azonban a későbbiekben csak három leányt emleget. Mindazok számára akik nem ismerik a jelenés történetét, rosszul értelmezhető az írás. Ezért tisztelettel kérem a szerkesztőséget, hogy a szükséges helyreigazítást tegyék meg! , Hatvan, 1990. január 11. Tisztelettel: KOVÁCS JÁNOS 3000 Hatvan, Dózsa György u. 25. Sajnos a három lány egyikét, Franciskát a nyomda ördöge Franciskó-vá, tehát fiúvá változtatta. Olvasóink elnézését kérjük. (A szerk.) 34 HARANG
