Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-02-07 / 6. szám

Előző munkájáról és a most készülő Atyák-ról beszélgetünk Tölgyesi Ágnessel. Szelíd, megértő szeretettel szól a film szereplőiről. Óhatatlanul az jut eszembe, ő maga sem evilágból való. Olyan embernek tűnik, akit érintetlenül hagyott a kor törtető, rohanó, karriert sürgető levegője.

Önmagáról nem szívesen beszél, ahogyan mondja, nem az fontos, hogy ő mit gondol, mit érez, mindig az a lényeges, amit éppen csinál, s ami a témával kapcsolatos. Komoly dilemmát okoz neki, hogy nem vallásos. Szabad-e éppen neki elkészítenie ezeket a filmeket? Istenhívó' emberekről lévén szó, akik a vallásos élmények hatására élik meg a teljességet. Igaz, Tölgyesi Ágnes is erős hittel bír, de az övé nem Istenhit, hanem valami transzcendens, magasabb rendű együvé tartozás hite. Ő az embert tartja fontosnak, az emberben hisz. S mert filmjének szereplői jelképekben találják meg hitük kapaszkodóit, lelkűk a liturgiákon emelkedik a számukra megfelelő tisztaságba, a rendezőnő olykor méltatlannak érzi magát a közeledéshez.

Amikor arról kérdezem, mennyire érzi magáénak az apácákról forgatott munkáját, értetlenül néz rám.

Egy lány, aki eredetileg genetikus szeretett volna lenni,

sok idő

múltán megpályázott egy filmrendező-asszisztensi állást, s hamarosan a főiskola operatőr szakára került. Valójában soha nem akart filmes lenni.

De mert nem volt lehetősége az eredeti álmát megvalósítani, belesodródott a filmezésbe. 1984-ben, amikor egy tízperces

ENGEDELMESSÉG- Ez az ő filmjük, nem az enyém! Én csak megmutattam bizonyos élethelyzeteket, sorsokat...

Hogy mennyire volt nehéz a közelükbe férkőzni, megküzdeni a világi hatalmakkal, arról is igen szerényen szól:- El kellett fogadtatnom magam, s mindenképpen háttérben kellett maradnom. A nővérekkel nem volt nehéz... Inkább a hivatalok... Az Állami Egyházügyi Hivatal mindent kitalált, hogy ne készüljön el ez a film.

Hogy a nővérek zárt otthonokban élnek, ott nem lehet zavarni, filmezni, hogy nem kell feszültséget kelteni a világiak között, hogy, hogy... Csupa olyan érv volt, ami valójában nem az. Már elkészült a film, amikor még mindig nem kaptuk meg rá a szabad utat. Végül a Movi Fórum Filmstúdió „befogadta”, és bemutathattuk.- A nővérekről szóló filmben többször elhangzik az őket kötelező fogadalom három alappillére: a tisztaság, a szegénység, az engedelmesség. Az viszont nem, hogy a három közül melyiket a legnehezebb betartani.- A kívülállók bizonyára úgy gondolják, a tisztaságot. A szerzetesek és a nővérek viszont egyaránt az engedelmességet tartják a legnehezebben betarthatónak. Igaz, csupa egészséges testű és lelkű embert fogadnak csak be a rendek a leszolgált noviciátus után, de talán éppen ez az oka, hogy a lélek le tudja győzni a test kí-8 HARANG