Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-31 / 5. szám

‘Beharangozó HftKfli/efseKlj Százötven éve, 1X40. március 5- én kezdődött a tanítás a Nemzeti Zenedében - akkori nevén a Ma­gyar Nemzeti Cönservalórium­­ban . a főváros legrégibb ma is működő zenei tanműhelyében. A Liszt l'crcnc. és más kiváló re­formkori muzsikusok kezdemé­nyezésére létrehozott intézetben énekesi és hangszeres ismerete­ket szerezhettek a tanulok. Egé­szen l94X-ig működött, amikor a nagy - és többnyire értelmetlen - átszervezések során löloszlat­­ták. s konzervatórium lett belőle. Jelenleg Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola a neve. A Zenede fenntartását alapítvá­nyok. valamint azok a jótékony célú hangversenyek lelték lehe­tővé. melyeket a kor jeles művé­szei adtak. Az évfordulóra úgy emlékeznek február l-jén. csü­törtökön a ZENEAKADÉ­MIÁN. hogy felelevenítik az 1X40. január 11 -én elhangzott koncert műsorát, melyen Mo­zart, Spohr, Auher, Beethoven. Weher. Donizetti és llayiln mü­vei szerepeltek. Az emlékhang­versenyen föllép a Bánói, /elle­ni (ívészeli Szakközépiskola Ének­es Zenekara, valamint Eckhardt Gábor és Wollntann Mint. vezé­nyel Szabó Tibor. Japán vendégművész. Ili­­roynki butka lesz a dirigense an­nak a koncertnek, melyre pénte­ken. 2-án kerül sor a ZENE­­AKADÉMIÁN. s melyei v asár­nap. 4-én megismételnek. Fellép az MRT Szimfonikus Zenekara. közreműködik Geiger György Irombitaművész. aki az I‘>74- ben elhunyt francia zeneszerző. André Jolivá 2. lormhitaverse­­nyénck előadásában működik közre. A hangversenyen ezt megelőzően Bizet Carmen-szvil­­jc hangzik el. Rogyion Sesedrin átiratában és különleges Itatá­sokra törekvő hangszerelésében. A záródarab Csajkovszkij 4. (f­­moll) szimfóniája lesz. A héten háromszor is föllép Budapesten a Liszt Ferenc Ka­marazenekar. Csütörtökön. I- jén. a PESTI VIGADÓBAN Beethoven Nagy fugája (op. 14.4) Weber B-dúr klarinétversenye -a szólista Berkes Kálmán lesz - és Soszhikov/es Sinfonietta (op. I 10) című kamaraműve hangzik el. Kedden, ó-án. szerdán 7-én a ZENF.A K ADÉMIÁN Bac //-est­­jiik lesz hallható. Végezetül még két programra hívnánk föl a figyelmet. A kiváló gitárművész. Sárköze Gergely romantikus darabokat ad elő pénteken. 2-án a PESTI VIGA­DÓ KAMARATERMÉBEN. Magyarországra látogatott az an­gol Lindsay \ onósnég v< s Szombaton. 3-án Beethoven kvartettjeiből a c-molll (op. IX/4). az Hsz-dűrt (op. 74) és az I -dűlt (op. 135) szólaltatják meg. Szirti Harsányi Zsolt: A BOLOND ÁSVAYNÉ (Thalia Színház.) Harsányi Zott nevével hosszú ideig nem találkozhattunk. A hivatalos irodalompolitika épp­úgy ..száműzte", mint Mátrai Sándort. Herezeg Ferencet és másokat. A kétkötetes Színházi kalauz szerzőként meg sem em­líti. s az 1989-ben megjeleni Száz híres színdarab-ban sem találkozhatunk nevével. Mintha nem is létezett volna. Pedig a Nemzeti Színházban három da­rabja is színre került 1938 és 1942 közölt (A zenélő óra. A bolond Ásvayné. A vén gazem­ber). A bolond Ásvayné! 1942. február 7-én mutatták be Nagy Adorján rendezésében. Az író az iljű Ásvayné szerepét Olty Magdának, az öregét Gobbi llildiinak szánta, ám végül mindkét feladatot Bajor Gizire bízták, aki zseniális alakítási nyújtott. Az előjátékban IX éves fiatalasszonyként lépett színre, majd önmaga eszelőssé torzult múmiaképében jelent meg a színen. Bravúr-alakítása tette feledhetetlenné ezt a szen­velgéssel teli. nem túl nagy igé­nyű darabol. Az ijesztően ke­mény és meghatóan kedves fi­gurát a Thália Színházban Dra­­hola Andrea fogja eljátszani a februári premieren. Nehéz, de szép feladat vár rá. mert ez a szerep eddig elválaszthatatlan volt Bajor Gizi nevétől. (Ren­dező: Kazimir Károly és Kozák András) Schiller: DON CARLOS (Pécsi Nemzeti Színház) Schiller majd 300 oldalas dia májában minden együtt s an ab bői. amit manapság (újra) szí­vesen látunk a színházban: ro­mantika. szenvedély, hatalmi játékok, az ifjúság szabadság vt'jgya. szerelem. Szereplői ál­dozatok. II. Fiilöp király jeges gőgje mögött magányosságtól vacogó ember. Carlos naiv hité nck áldozata. I’osa a szahadság­­eszményért vállalt politikai tak­tikázásának válik önkéntes ál­dozatává. A Don Carlos .Schil­lernél nem a zsarnok és a sza­badsághős leegyszerűsített drá­mája. hanem azé a történelmi koré. amely törvényszerűen - és a hősök akaratától függetle­nül — tragédiába fordítja az em­beri szándékokat. (A miskolci előadást Szegváré Menyhért rendezi, a címszereplő: Nánl- Itázy Fiter.) TUTAJOSOK (Színes, magyar film. Rendező: Elek .Imiit) 18X2 luísvétján eltűnt egy tisza­­eszlári cselédlány. Solymosi Eszter. Alakja torz szimbólum­má. neve az antiszemita mozga­lom jelszavává vált. ...Solymosi Eszternek vérét vették a zsidók, és a húsvéti pászkájukha kever­ték!" röppent fel a középkori babonákat felelevenítő vád. s hamarosan kezdetét vette a ké­sőbbi Dreyfuss-per e ..balkáni ízű" előjátéka: a rituális gyil­kossággal vádolt liszaeszlári zsidók pere. Az ügyvédi gya­korlatot is folytató nagy író. Eötvös Károly vállalta magára a védő szerepét, bizonyítva a vád képtelenségét, leleplezve a hamis vallomásra betanított ta­núkat. az elferdített jegyző­könyveket. Eötvös később 3 kö­tetben adta közre memoárjait, s csaknem ötven évvel ezután Krúdy (ívnia nyúlt v issza e ha­zug. koncepciós perhez, amikor megírta A liszaeszlári Solymosi Eszter című. több mint félezer oldalas regényét, amely 101 folytatásban jelent meg 1931. március 1 jelöl a Magyarország című napilapban. A ..boldog békeidőket" (melynek mélyén olt lapult az ugrásra kész erőszak, a dühödt, hisztérikus antiszemitizmus) a per előzményeit, ártatlan embe­rek iszonyatos lelki és fizikai megk ínzását idézi fel a Tula jó­sok című új magyar film. z\ Vérvád avagy egv folyó emlé­kezete alcímet viselő, kiemel­kedő alkotás 1989-ben a mont­­reáli fesztiválon elnyerte az ökumenikus zsűri díját. Videó AVE MARIA, PASSIÓ (Színes, magyar ismeretterjesztő film) M. S. Mester a középkori ma­gyarországi festészet legki­emelkedőbb. s egyben legmisz­­tikusabb alakja. Életművéből mindössze hat tábla maradt ránk. piklúrája mégis a magyar festészet önálló fejezete. A ké­pek a Feltámadás jelenetének sírlépcsőjén látható monogram és évszám tanúsága szerint 1506-ban készültek. Gazdag fantázia, drámai erő. poétika és szépség jellemzi e mester­munkát. Olasz. Ferenc rendező, aki el­évülhetetlen érdemeket szerzett ismeretterjesztő filmjeivel (az o nevéhez fűződik például a pa­raszti vallásosság emlékeit megörökítő Mindenszentek is), ezúttal M. S. Mester csodálatos táblaképeit, a passiófeslmények e csúcsát mutatja be. 54 perces, szépen fényképezett munkájá­ban. (Televideo) HARANG 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom