Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-03 / 1. szám

az eddig elért eredményeket is. Az egyház - hangzott el a Zsinaton - ezért kéri a demokratikus erőket, hogy minden pártpolitikai ellentétet félretéve, együtt dolgozzák ki a gaz­dasági kibontakozás útját is. A Zsi­nat - miként határozatában leszö­gezi - a társadalomban kibontakozó demokratizmust, a pluralizmuson alapuló jogállam megteremtésére irányuló fáradozásokat örömmel fogadja. Buzdítja a református hívő embereket, hogy közéleti felelőssé­güket gyakorolva, hűséges helytál­lással, becsületes munkával járulja­nak hozzá a társadalmi békesség megőrzéséhez és a szociális igazság elmélyítéséhez. Az egyház visszakéri iskoláit Ami pedig az egyházi személyek (lelkipásztorok) politikai közszerep­lését illeti, a Zsinat a következőkép­pen foglalt állást: minden reformá­tus egyháztag joga, hogy lelki isme­rete és meggyőződése szerint csat­lakozzék politikai pártokhoz, vagy pártonkívüli maradjon. Tekintettel azonban arra, hogy a lelkipásztort hivatása minden ember iránti nyi­tottságra kötelezi, a Zsinat - törté­nelmi tapasztalatok alapján is - nyo­matékosan tanácsolja, hogy lelké­szek egyházi alkalmakon pártpoli-A negyvenes évek végének egyik legnehezebben korrigálható rossz politikai döntése volt az egyház tör­ténelmi múltú, nemzeti kincsként számon tartott kollégiumainak, is­koláinak a felszámolása. A mai de­mokratikus változások ígéretes fej­leménye: újra megnyíltak a lehető­ségek e régi iskolák egyházi keze­lésbe vételére. Bár ezt a folyamatot sok eddig megoldatlan probléma hátráltatja (az iskolaépületek - me­lyekben ma állami középiskolák működnek - átadása körüli bonyo­dalmak, anyagi fedezet biztosítása, melynek terén az egyház állami tá­mogatásra is számít, hogy csak a két legégetőbbet említsem), a Zsinat úgy határozott, hogy az állam és az egyház között 1948-ban megkötött a máig érvényes Egyezmény alapján igényt tart több korábbi iskolájára, s a jogfolytonosság jegyében - addig is, amíg ezek tényleges visszavéte­lére a feltételek rendelkezésre nem állnak - kimondta elvi létezésüket (öt középiskoláról van szó: a sáros­pataki, a debreceni Dóczi, a pápai, a budapesti IX. kerület Lónyay utcai és ennek szerves részeként a II. ke­rületi Baár-Madas). Távlati célként kimondták két teológiai akadémia (Sárospatak, Pápa) és két tanítókép­ző (Debrecen, Sárospatak) visszaál­lításának tervét. Belső megújulás ilás útján gyarország felépítésében. Mind­emellett aggodalmát sem hallgatta el az egyház vezető testületé: a poli­tikai intézményrendszer demokrati­zálódásával nem haladt együtt a gazdaság szükséges átalakítása. Sőt, az átmenet minden jel szerint töqg^ ges elszegényedést és munkanélkü­liséget eredményez. Ennek követ­kezményeként olyan jobb- és balol­dali szélsőséges folyamatok erősöd­hetnek fel, amelyek veszélyeztetik tikai állásfoglalásokat ne fejtsenek ki és ne képviseljenek; ne vállalja­nak pártpolitikai funkciókat, mert ezzel megosztják gyülekezetüket; egyetlen párt színeiben se indulja­nak helyhatósági vagy országgyű­lési választáson. Azon lelkészek, akik mégis ilyen közéleti funkciót vállalnak, arra az időtartamra - lel­­készi képesítésük hatályban tartásá­nak kérése mellett - kötelesek le­mondani lelkészi állásukról^­Az egyház megújulásának jegyében a Zsinat behatóan foglalkozott az egyházi törvények megújításának ügyével, s elfogadták ennek irányel­veit. A dokumentum egyik fontos szempontja a demokratikus zsinat­presbiteri elvnek a korábbinál kö­vetkezetesebb érvényesítése, pl. a választott egyházi tisztségviselők — közöttük a mindeddig életfogytiglan választott püspökök szolgálati idejé­nek csökkentése legalább 6 évre, valamint a választási törvény felül­vizsgálata. KOMLÓS ATTILA Móser Zoltán felvétele HARANG 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom