Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-03 / 1. szám
az eddig elért eredményeket is. Az egyház - hangzott el a Zsinaton - ezért kéri a demokratikus erőket, hogy minden pártpolitikai ellentétet félretéve, együtt dolgozzák ki a gazdasági kibontakozás útját is. A Zsinat - miként határozatában leszögezi - a társadalomban kibontakozó demokratizmust, a pluralizmuson alapuló jogállam megteremtésére irányuló fáradozásokat örömmel fogadja. Buzdítja a református hívő embereket, hogy közéleti felelősségüket gyakorolva, hűséges helytállással, becsületes munkával járuljanak hozzá a társadalmi békesség megőrzéséhez és a szociális igazság elmélyítéséhez. Az egyház visszakéri iskoláit Ami pedig az egyházi személyek (lelkipásztorok) politikai közszereplését illeti, a Zsinat a következőképpen foglalt állást: minden református egyháztag joga, hogy lelki ismerete és meggyőződése szerint csatlakozzék politikai pártokhoz, vagy pártonkívüli maradjon. Tekintettel azonban arra, hogy a lelkipásztort hivatása minden ember iránti nyitottságra kötelezi, a Zsinat - történelmi tapasztalatok alapján is - nyomatékosan tanácsolja, hogy lelkészek egyházi alkalmakon pártpoli-A negyvenes évek végének egyik legnehezebben korrigálható rossz politikai döntése volt az egyház történelmi múltú, nemzeti kincsként számon tartott kollégiumainak, iskoláinak a felszámolása. A mai demokratikus változások ígéretes fejleménye: újra megnyíltak a lehetőségek e régi iskolák egyházi kezelésbe vételére. Bár ezt a folyamatot sok eddig megoldatlan probléma hátráltatja (az iskolaépületek - melyekben ma állami középiskolák működnek - átadása körüli bonyodalmak, anyagi fedezet biztosítása, melynek terén az egyház állami támogatásra is számít, hogy csak a két legégetőbbet említsem), a Zsinat úgy határozott, hogy az állam és az egyház között 1948-ban megkötött a máig érvényes Egyezmény alapján igényt tart több korábbi iskolájára, s a jogfolytonosság jegyében - addig is, amíg ezek tényleges visszavételére a feltételek rendelkezésre nem állnak - kimondta elvi létezésüket (öt középiskoláról van szó: a sárospataki, a debreceni Dóczi, a pápai, a budapesti IX. kerület Lónyay utcai és ennek szerves részeként a II. kerületi Baár-Madas). Távlati célként kimondták két teológiai akadémia (Sárospatak, Pápa) és két tanítóképző (Debrecen, Sárospatak) visszaállításának tervét. Belső megújulás ilás útján gyarország felépítésében. Mindemellett aggodalmát sem hallgatta el az egyház vezető testületé: a politikai intézményrendszer demokratizálódásával nem haladt együtt a gazdaság szükséges átalakítása. Sőt, az átmenet minden jel szerint töqg^ ges elszegényedést és munkanélküliséget eredményez. Ennek következményeként olyan jobb- és baloldali szélsőséges folyamatok erősödhetnek fel, amelyek veszélyeztetik tikai állásfoglalásokat ne fejtsenek ki és ne képviseljenek; ne vállaljanak pártpolitikai funkciókat, mert ezzel megosztják gyülekezetüket; egyetlen párt színeiben se induljanak helyhatósági vagy országgyűlési választáson. Azon lelkészek, akik mégis ilyen közéleti funkciót vállalnak, arra az időtartamra - lelkészi képesítésük hatályban tartásának kérése mellett - kötelesek lemondani lelkészi állásukról^Az egyház megújulásának jegyében a Zsinat behatóan foglalkozott az egyházi törvények megújításának ügyével, s elfogadták ennek irányelveit. A dokumentum egyik fontos szempontja a demokratikus zsinatpresbiteri elvnek a korábbinál következetesebb érvényesítése, pl. a választott egyházi tisztségviselők — közöttük a mindeddig életfogytiglan választott püspökök szolgálati idejének csökkentése legalább 6 évre, valamint a választási törvény felülvizsgálata. KOMLÓS ATTILA Móser Zoltán felvétele HARANG 17