Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-17 / 3. szám

‘Beharangozó HftKfefsentj Ezen a héten négy alkalommal is pódiumra lép a Rolla János ve­zette Liszt Ferenc Kamarazene­­kar. A fővárosban 18-án. csütör­tökön, a PESTI VIGADÓBAN, másnap este pedig a ZENEAKA­DÉMIÁN Mozart négytételes, vonószenekarra írt szerenádját, a Kis éji zenét (K. 525)Jiach talán legnépszerűbb zongoBBersenyét, a d-moll (BWV. 1052) és Dvorak egyetlen. 1893-ban keletkezett E- dúr vonósszcrcnádját (op. 22) ad­ják elő. A zongoraverseny szólis­tája világhírű előadóművészünk. Kocsis Zoltán lesz. A másik két föllépésükre vidé­ken kerül sor. 22-én. hétfőn este a MISKOLCI NEMZETI SZÍN­HÁZBAN, 23-án, kedden VESZPRÉMBEN, a Megyei Mű­velődési Központban. A zeneiro­dalom legközkedveltebb mű­veiből adnak elő: Händel con­certo grossők után Bach branden­burgi választőfejdelemnek aján­lott versenyművei közül a harma­dikat (BWV. 1048) szólaltatják meg, míg műsorukat Vivaldi leg­gyakrabban játszott hegedűver­seny-sorozata, a Négy évszak (op. 8) zárja. A romantika kiemelkedő zene­szerzője. Felix Mendelssohn- Bartholdy rövid alkotópályája alatt két nagyszabású oratóriumot komponált, elsősorban a nagy példaképek, Bach és Händel hatá­sára. A korábbi. 1834-36 között keletkezett alkotás Pál apostol­nak állít emléket, míg a későbbi, érettebb mű az ótestamentum i Éliás prófétáról szól, tennészetc­­sen mindkettő bibliai szövegek alapján. A szólóénekesekre, kó­rusra és zenekarra íródott kompo­zíciók közül 21-én, vasárnap és 22-én, hétfőn este a ZENEAKA­DÉMIÁN a Paulust szólaltatja meg a Magyar Állami Hangver­senyzenekar és Énekkar. Antal Mátyás vezényletével. NDK-beli művészek, a Ber­liner Barack Trio lép föl 22-én, hétfőn este GYŐRÖTT, a Városi Tanács Dísztermében és másnap KECSKEMÉTEN, a Kodály Zol­tán Ének- és Zeneiskolában. A koncerteken ismert és kevéssé ismert barokk mesterek, így Phi­­lidor, Corette. Boismortier, Tele­mann, Bach és Händel művei csendülnek föl. S2ÍnfcÁ2 Flotow: MÁRTA (Erkel Színház) „A német opera kismesterének” nevezik az 1812-ben született és 1883-ban elhunyt Friedrich von Flotow-ot. (Ez a titulusa kortársának, a két évvel idő­sebb Otto Nicolainak is.) Mind­ez persze nem jelenti azt. mint­ha nem komponáltak volna hal­hatatlan műveket: Nicolai a Windsori víg nőket, Flotow a Mártát, de a „nagymesteri” rang mégis csak a két zene­szerző óriást, Beethovent és Wagnert illeti meg. Flotow Mártáját - amely meghozta számára a világsikert — 1847-ben mutatták be Bécs­­ben. Az opera főszereplője Lady Harriet Durham, a ki­rálynő udvarhölgye, aki - unal­mát elűzendő - bizalmasával. Nancyval ellátogat a richmondi leányvásárra. Természetesen álnevet használnak, a Lady lesz Márta, Nancy kisasszony pedig Julia névre hallgat. Kél ifjú sze­me megragad rajtuk, s a höl­gyek igencfdsak kínos szituá­cióba kerülnek: „megvásárol­ják” őket. Az Erkel Színház január 19-ei premierjének érdekessé­ge, hogy Tóth János, az Opera­ház baritonistája viszi színre a művet, a jeles énekesnek ez lesz rendezői debütálása. Wassermann-Leight LA MANCHA LOVAGJA (Miskolci Nemzeti Színház) A Don Quijote írója a főszerep­lője e híres musicalnek. Cervantes az inkvizíció börtö­nébe kerülve eljátszatja és rab­társaival eljátszatja a Búsképű lovag történetét. (Bár kissé fur­csa párhuzam, de ez esetben Cer­vantes egy kissé az Éjjeli mene­dékhely Lukájára emlékeztet: mindketten fantáziájuk szár­nyalásával segítik-vigasztalják elesett, bajba került társaikat.) Az író és Don Quijote kettős szerepe rendkívül nehéz és há­lás feladat. A musical filmvál­tozatában a kiváló Shakes­­peare-színész, Peter O'Toole, a Fővárosi Operett Színház 1971- es premierjén Darvas Iván kap­ta ezt a szerepet. A Miskolci Nemzeti Színház január 19-ei bemutatóján (amelyet a volog­­dai Drámai Színház főrendező­je, Roman Szokolov állít szín­padra) Dézsi Szabó Gábor ala­kítja Cervantest. Fik DIÓTÖRŐ (Színes, amerikai film. Rendező; Carroll Ballard) Egy esztendővel a zeneszerző ha­lála előtt, 1892-ben mutatták be Pétervárott a Diótörő című mese­balettet. Csajkovszkij E. T. A. Hoffmann és ifj. Dumas nyomán alkotta meg művét, s az egyszerű meséhez - néhány hét alatt - igen gazdag, bő leleményű muzsikát komponált. Ez a megelevenedett meséskönyv az operaházak ked­velt műsordarabja (karácsonykor keresve sem találhatnak megfele­lőbb, odaillőbb művet). A megelevenedett Diótörő ba­ba története a filmesek fantáziáját is megmozgatta, s most filmvász­non láthatjuk a 13 éves Clara ál­mát, a gonosz egerek támadását, a vitéz Diótörő hősi küzdelmét az ólomkatonák vezéreként, átválto­zását délceg herceggé. Carroll Ballard rendező csodás díszletei között, hatásos tömegje­lenetekkel. szórakoztató technikai trükökkel ámítja el a nézőt e film­re álmodott álom-balett dirigen­seként. 1fídeó HANUKA A Hanuka egyike azon ünnepek­nek. a zsidóság nem a gyászra, nem a szenvedésre, hanem a győ­zelemre emlékezik. Időszámítá­sunk előtt 165-ben Izrael fiai győztes szabadságharcot vívtak a túlerőben lévő makedónok ellen. A győzelem után a jeruzsálemi Szentélyben csak egy napra ele­gendő olajat találtak. Ám csoda történt: az olaj nyolc napig világí­tott. Azóta is nyolc napig tart az ünnep, s ezeket a napokat dallal, tánccal kísért gyertyagyújtással emelik ki a hétköznapok sorából. A budapesti Hősök zsinagógá­jában rendeztt Hanuka ünnepet láthatjuk e Televideós kazettán, s hallhatjuk előbb dr. Schweitzer József, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatójának szavait, tör­ténelmi és művelődéstörténeti magyarázatát, majd dr. Schöner Alfréd prédikációját, az imádsá­gokat. a vallásos dalokat „a fény fiainak győzelméről a sötétség fiai felett”. HARANG 35

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom