Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-12-01 / 25. szám

Bazilika, Szerény barokk tornyocska, az előtér-bejárat: vasbordában. Állvá­nyok. De ha belépsz barátom, megfor­dul veled a világ! Előtted a hatalmas mozaik: a Paradi­csom fája. Az Életfa. Helyesebben: zöld liget, bokor, belőle támad a kereszt. Az ősi legenda talajából kinyúló „holt fa”, amely történelem. Csak a „környezete” legenda. Hogy egykor a paradicsomi fából ácsolták Krisztus keresztjét? Való­ban. A gonosz tudás fájából, „mely ránk e bűnt hozta”. Aki újra élettel megáldot­ta, maga is átment a halálon. Milyen különös. A séta az Angyal-hídról e XII. századi bizánci mozaikhoz vezet: a kará­csonyfa őséhez. Minden karácsonyfa: Életfa. Éden és Golgota. Aurelianus császár falakat emeltetett Róma köré. A múlt században a pápa a római protestánsoknak temetőt adott a falak tövében. Hálából az angoloknak, mivel megmentették Napóleontól a vati­káni kincseket. Láttam régi rajzokat erről a temető­ről. Ma is így nevezik: „Idegenek teme­tője”. Hm. Olvastam, a protestánsok csak éjjel temetkezhettek - fáklyafény­nél. Lehet. De tudom: a középkor már fáklyákkal vonult a sírhoz. A fáklya: Krisztus-jelkép. Kinyílik a római teme­tőkapu, jómagam meg Tállyáig kalando­zom. Ott ma is megvan a Fáklyás Társa­ság. Temetési karitatív közösség, jó em­berekből, a XVIII. század óta. Él, tény­kedik. Jámbor társulat. Különös, a teraszos sírkertben is csak a Jóság jár előttem, amott például az a trombitás angyal a kőoszlopra telepe­dett. Megint egy angyal. Vagy csak teme­tőkben. hidakon, ahonnan könnyen el­röppenhet a lélek? Nem. A léleknek súlya van, s ott, ahol legbizonytalanabb az idő. Híd és temető, de összetartoznak! Goethe fia nyugszik a kő alatt. Nem jutott neki több, csak ennyi: Apja fia volt. Goethe filius patri(s). (A „s” lema­radt.) Negyven esztendős volt. Felje­gyezték: apja napokig nem mutatkozott Weimarban, úgy gyászolta... Keats, Shelley szintén itt nyugszanak, Hauch, a dán poéta és: Gramsi a keresz­tény marxista. Azt hallottam, ez a temető a genovai után a világon a legszebb. S a Szépség? Az is „csak múlandó, mert halni tér”. Keats tudta, de nem engedte el magától egyetlen percre sem. A Szépség: születés. Karácsony. Mindig szükségünk van rá. TÓTH SÁNDOR A Pápa híres svájci gárdája HARANG 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom