Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-17 / 3. szám
Mem határszéli szolgálat Ipolytölgyes. Bizonyára vannak - vagy voltak - a közelben tölgyek, azokat most nem látjuk. Az Ipoly viszont itt folyik a kertek alatt, a templomtól alig száz méterre. Mögötte már a csehszlovák határ húzódik. A templommal szemben az egykori parókia, amihez hozzátoldottak egy nagyobb épületet. A falon tábla: Római katolikus egyházi szeretetszolgálat Szt. Erzsébet egészségügyi gyermekotthona. Ha netán eltévedtünk volna, eligazít a látvány: két idősebb apáca gyermekkocsit tol maga előtt. Nyugati országokban megszokott látvány (baby-sitterként sétáltatják a gyerekeket) nálunk azonban ez ma még kuriózum. Otthont alapítottak Kovács Piroska, az intézet vezető főnévére fogad.- Mióta működnek? - kérdem tőle.- 1986. augusztus 10-én vettük föl az első gyereket.- Hogy került ide az intézet?- A plébániahivatal elárvult, papja meghalt. A szeretetszolgálat a hetvenes években foglalkozott a látás- és hallássérültekkel, a 80-as évek elejére lett módja arra, hogy az értelmi fogyatékosok megsegítésére is gondoljon, létrehozzon egy intézetet. Az állami intézményekben kevés a hely és sok a rászoruló, hiszen a családban nem tudják szakszerűen ellátni azt sem, akihez ragaszkodnak, akit szeretnek. A szolgálatnak az állam felajánlott különböző kastélyokat, de azokra sokat kellett volna költeni. Ezért a parókia melletti üres telket választották. Ezen a vidéken kevés a munkaalkalom, tehát ilyen szempontból is jól jött.- Honnan lett pénzük?- Az első adományt, egymillió forintot, egy székesfehérvári óvónőtől kaptuk, abból kezdtünk építkezni. Majd országos gyűjtés következett. Évente egyszer, Szent Erzsébet napján mindenütt gyűjtenek, az így befolyt pénzből kapunk mi is.- Honnan és mi módon kerülnek ide gyerekek?- A szülő a helyi tanácstól kérheti a beutalást. A helyi tanács a megyéhez továbbítja a kérést, azok az Egészségügyi Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézetétől kérik ugyanezt. Ha megvan a beutaló határozat és a férőhely kijelölés, jöhet a gyerek. Nekünk saját jogú ágyunk nincs, mert azokra a helyekre nem kapnánk állami támogatást.- Ez akkor egyszerre állami és egyházi terület?- Nem állami, de a beutalás rendszerét így lehetett a legegyszerűbben megoldani. Az állam belátta, hogy önmagán segít, ha a fenntartásunkhoz hozzájárul. A hellyel való gazdálkodásban pedig kell valami tervszerűség, hisz lehetetlen, hogy minden szülő közvetlenül a módszertani intézethez forduljon. Színt kellett vallani- A szülő tudja-e, hová kerül a gyereke?- Hogyne tudná. A helyi tanácson ő kéri ide a gyerekét.- És azt honnan tudják, hogy ide kérhetik?- Elvileg minden hívő szülő tudja. A Katolikus Szó, az Új Ember többször írt rólunk, a templomban pedig a Szent Erzsébet napi körlevelet minden évben felolvassák. A gyógypedagógusok is tudják, hogy mi létezünk és javasolhatják a szülőnek. Az viszont tény, hogy a tanácsok nem mindegyike tudja, ide mi módon lehet bejuttatni valakit. Annak a szülő elmagyarázza.- Természetesen csak hithű katolikusok gyermekeit veszik fel... de ezt milyen módon ellenőrzik?- Tévedés. Mi nem teszünk különbséget, ez nem evangéliumi hozzáállás lenne.- Így pedig ebből lehet ellentmondás! Ez esetben a vallásos szülők gyerekei nem jutnak idef- A mi otthonunk: csöpp a tengerben. Hazánkban többezer ágyra lenne szükség az értelmi fogyatékosoknak. Nekünk nyolcvan ágyunk van, ha sikerül bővíteni, százhúsz lesz.- Térjünk vissza 1986-ra. A vallásos szülő elment a helyi tanácsra és elmondta, beteg gyerekének beutalót kér a római katolikus otthonba...- ...ezt írásban kellett kérnie.- Tehát dokumentálta a helyi hatóságnál: vallásos. Nem hiszem, hogy ez tű! jó érzés volt... mit tudnak erről?- Mondok erre példát. Az édesanya tanítónő és párttag volt, a férje fegyveres testület tagja. A mama elmondta, ő a munkahelyén bejelentette, inkább kilép a pártból, de itt látja biztosítva a gyermeke életét. Olyan szülő is volt, ahol az apa függetlenített párttitkárként működött. És vállalta.- A beutaló intézet miszerint válogat?- Rászorultság és időrend szerint. A távolabbi megyékből kevesebbet küldenek, mert oda a szülő hétvégén nem tudná hazavinni gyerekét.- Milyen betegségekkel veszik fel a gyereket?- Mint a többi egészségügyi otthonba. Az értelmi fogyatékosságot nem tekintjük betegségnek, hisz a következménye valaminek. Tehát genetikai károsodottak vannak itt, mozgásszervi ártalommal, szülés vagy szülés utáni károsodás miatt, a koraszülöttek közül vannak agyvérzésesek, vakok. Nem könnyű terep. Kétszeresen nővér- Hogyan verbuválták a határszéli faluba személyzetet, szakembert, vezetőket? Ön például hogy került ide?- Én ápolónő vagyok és csecsemőgondozó, Pesten, a Vas utcában tanítottam. Mellékesen karnagy voltam egy kápolnában. A kórusban ismerkedtem meg azzal a gyógypedagógussal, aki erről az otthonról beszélt nekem. Beléptem a szeretetszolgálatba és nyolcvanötben hatodmagammal az épülő falak közé költöztünk. Az orvosok Vácról, HARANG 29
