Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-11-01 / 24. szám

A FARAOK ÁTKA Az ókori Egyiptom ma még mindig megcsodálható műremekeit fenyegető veszélyekről közölt nemrég az amerikai Newsweek képes hetilap hosszabb ta­nulmányt. Ebből ismertetünk részlete­ket. A fáraó átka immár nem az, ami annak idején oly gyakran megihlette a krimi- és képregényírókat. Nem valami­féle titkos betegség az, ami az ókori sírhelyek után kutató archeológusokat rettegésben tartja, hanem manapság maguk a sírhelyek és sírok, műemlékek kerültek végveszélybe. A Kairótól nem messze lévő gízai piramisok, vagy a híres Szfinx az egyre erősebben szennyezett levegőnek, savas esőknek, turisták ha­dainak kitéve, mind nehezebben állja a viszontagságokat. Kairón belül a híres egyiptomi múzeum felbecsülhetetlen ér­tékű műremekeiről szinte eső formájá­ban pereg le az egykori aranyfesték. A Nílus deltájában több ezer híres műem­lék porladozik. A luxori templom oszlo­pait csatornavízgyűrűk jelölik. A Király­nők Völgyében Nefertari királynő ko­porsóját kimarta a só. A Királyok Völ­gyében pedig a híres Tutanhamon-sírle­­leteket lassan teljesen elborítja az ocs­­mány barna penész. Az elmúlt hetven év több kárt okozott az ősi Egyiptom csodáinak, mint az azt megelőző négyezer. Újabb és újabb fa­luk nőnek ki a sivatagból, terjeszkednek a városok, elérve a műemlékek bejárata­it, közvetlen környékét. Sok esetben a „Ha az emberiség elveszíti múltját, elve­szíti jövőjét is” - figyelmeztet Zahi Ha­­wass, az Egyiptomi Régészeti Szervezet­től. Egy újonnnan restaurált síremlék bel­seje. településekből származó szennyvíz szinte alámossa az évezredek óta álló műremekeket. Az ókori templomok, építmények rendszeresen beleremegnek az őket körülvevő motor- és repülőgép­zúgásba. Az állandó, és egyre erősebben szennyezett levegő következtében a megcsodált híres egyiptomi falfestmé­nyekről állandóan pereg a több mint háromezer éves festék. A felelőtlen tu­rista, ha végigsimítja kezét ezeken a festményeken, sikerül szinte letörölni a több ezer éves alkotásokat. A világ ókori műemlékgyűjteményé­nek körülbelül harmadával rendelkezik Egyiptom. „Ez az örökség itt pusztul el a szemünk előtt” - mondja Peter Dorman, a chicagói egyetem professzora. Miköz­ben az egykori rombolók ősi hadseregek voltak, amelyek kincsre éhezve pusztí­tottak, addig a mai „rombolók” felelőt­len bürokraták serege, akik csak a turis­tadollárok, -márkák és yenhalmazok kergetésével törődnek. Szinte a tehetet­lenségre kárhoztatja az Egyiptomi Ré­gészeti Szervezetet (EAO) annak belső torzsalkodása. A Világbank például kénytelen volt visszalépni az EAO-val folytatandó közös vállalkozásból, mivel képtelenek voltak a szervezeten belül dolgozók megegyezni arról, hogy milyen formában használják fel a Világbank ötmilliós segélyét, amelynek célja éppen az lett volna, hogy valamiféle megoldást találjanak a műemlékek megmentésére. Amennyiben ugyanis rövid időn belül nem születik valamiféle megoldás, ez katasztrofális következményekkel jár­hat. A műemlékek pusztulása olyan ro-36 HARANG

Next

/
Oldalképek
Tartalom