Harang, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1989-12-20 / 3-4. szám
Menjünk el Kevés időt töltöttünk Bethlehemben. Jó lett volna megállni, megpihenni és felidézni a városról szóló bibliai történeteket. Bár ez a város volt a legkisebb Júda nemzetségei között, mégis a föld legismertebb helyeinek egyike lett. Bethlehemben megtaláljuk az emberiség minden örömét, bánatát. Találkozik itt a testvérgyűlölet és az idegenek iránti szeretet. Járt itt a halál, és itt születtek az Isten szíve szerinti férfiak: Dávid és Jézus is. Bethlehemnek van üzenete hozzánk, s az év végén sok-sok otthonban meghallgatják a pásztorok biztató szavait: „Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt az, amit üzent nékünk az Úr” (Luk 2:15). Bethlehem és a testvérgyűlölet Kevés időt töltöttünk Bethlehemben? Már az is csoda volt, hogy egyáltalán ott lehettünk. Bethlehem harmincötezer arab-keresztény lakója nem igazán kedveli a zsidókat, ezért autóbuszunk zsidó vezetője nem akart elvinni bennünket. Attól félt, hogy megkövezik a buszt. Élményeink Dávid megkoronázásának történetét juttatták eszünkbe. Dávid Hebronban volt, amikor Júda királyává választották. Abner, Saul főparancsnoka azonban Isbósetet tette meg egész Izrael királyává. A két királyság a filiszteusok árnyékában sem tudott békességesen élni egymással: Egyszer Abner az izraeli hadsereggel a gibeoni tóhoz vonult, s ugyanezt tette Joáb is Júda seregeivel. Emezek a tavon innen, amazok a tavon túl helyezkedtek el. Abner ezt mondta Joábnak: .Álljanak ki a legények, és rendezzenek harci játékokat előttünk!” Joáb így felelt: „Álljanak ki!” Kiálltak tehát, mindkét seregből 12-12 katona. Midegyik megragadta ellenfelének fejét, kardját pedig ellenfelének az oldalába döfte, úgyhogy együtt estek össze. A viadal életre, halálra ment, ezért igen heves harc alakult ki a két sereg között, melyben Dávid szolgái megverték Abnert és Izrael embereit. Az ütközet tragédiát szült mind Joáb, mind Abner életében. Ászáéi, Joáb testvére üldözőbe vette Abnert, és nem tágított mellőle. Hiába kérlelte Izrael vezére: „Maradj el tőlem, mert leterítelek a földre, és akkor hogyan nézzek bátyádnak, Joábnak a szemébe?” Ászáéi nem akart elmaradni, ezért Abner kénytelen volt megölni őt. Abnemek sikerült rendeznie csapatait, s akkor odakiáltott Joábnak: „Hát szüntelenül vágnia kell a kardnak? Nem tudod, hogy keserves vége lesz ennek? Mikor mondod már a hadinépnek, hogy térjen vissza testvérei üldözéséből?” A harcot beszüntették, Ászáéi holttestét pedig magukkal vitték, és eltemették apja sírjába Bethlehemben. (2Sám 2) El kell mennünk egészen Bethlehemig, hogy megértsük: a gyűlölködés gyűlölködést terem, s a bosszú újabb bosszú forrása lesz. Ha megvan Ászáéi sírja Bethlehemben, a legalkalmasabb hely ez arra, hogy megszívleljük az apostoli tanácsot: „Senkinek gonoszért gonosszal ne fizessetek...! Ha lehetséges, amennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek! Magatokért bosszút ne áljatok..., mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, azt mondja az Úr” (Róma 12: 17-19). Bethlehem és a szeretet Bethlehemben van Boáz mezeje, s ez a mező a bibliaolvasó emberek eszébe juttatja Ruth történetét. Elimelek feleségével és két fiával az éhség elől a szomszédos Moáb földjére menekült. Döntését nem kísérte Isten áldása, mert ő maga is, és fiai is hirtelen meghaltak. Naómi, és móábita származású menye, Ruth elszegényedve tért vissza Bethlehembe. Az özvegyek jövetelének hírére megmozdult az egész város. Izrael és Moáb között rossz volt a viszony, ez azonban nem akadályozta a bethlehemieket Ruth befogadásában. Boáz felkarolta a földjén szedegető fiatalasszonyt, s ezt mondta neki: „Hallgass ide, leányom! Ne menj te más mezőre szedegetni, ne is menj innen máshová, hanem maradj csak az én szolgáim nyomában! Megparancsoltam a szolgáknak, hogy ne nyúljanak hozzád, és ha megszomjazol, menj az edényekhez, és igyál abból, amiből a szolgák merítenek.” Majd így indokolta nagylelkű tettét: „Apróra elbeszélték nekem mindazt, amit anyósoddal tettél férjed halála után: hogyan hagytad el apádat, anyádat, szülőföldedet, és honnan jöttél el egy olyan nép közé, amelyet azelőtt nem ismertél. Fizessen meg tetteidért az Úr, legyen bőséges jutalmad az Úrtól, Izrael Istenétől, akinek szárnyai alá jöttél oltalmat keresni” (Ruth 2:8-9, 12). Boáz a sorrendben előtte álló rokontól megszerezte a jogot, és feleségül vette Ruhtot: „Ti vagytok tanúim, hogy én ma átvettem Naomitól mindazt, ami Elimeleké volt, és mindazt, ami Kijoné és Betlehemig t HARANG 19
