Harang, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1989-12-13 / 2. szám

‘Beharangozó HftKffi/efsenty Händel 1741-ben, mindössze 24 nap alatt komponálta máig legnépszerűbb oratóriumát, a Messiást. A háromrészes, szólóénekesekre, kórusra és zenekarra írt mű szövege nem követi nyomon Jézus életét, inkább meditativ jellegű, jóslatok, elmélkedések láncolata, és en­nek megfelelően, zenéjében is több a lírai, mint a műfajnak jobban megfelelő, drámai elem. Karácsony előtt három alkalommal is fölcsendülnek az orató­rium dallamai a ZENEAKADÉMIÁN, 15-én, pénteken, 17-én, vasárnap és 18-án, hétfőn. A MÁV Szimfonikus Ze­nekart és a Magyar Állami Énekkart Lukács Ervin vezényli. Szerdán, 20-án két jelentős karácso­nyi hangversenyre is sor kerül. A BU­DAPEST KONGRESSZUSI KÖZ­PONTBAN Ligeti András dirigálja az MRT Szimfonikus Zenekarát és Ének­karát, valamint a Rádió Gyerekkórusát. A műsor: Honegger 1953-ban, két évvel a halála előtt komponált Karácsonyi kantátája, és az alkotópályája csúcsán visszavonult Rossini egyik legjelentő­sebb késői műve, a Stabat Mater. A PESTI VIGADÓBAN a Magyar Posta Szimfonikus Zenekara, a debreceni Ko­dály Kórus és neves szólóénekesek Medveczky Adám vezényletével Corelli g-moll (Karácsonyi) concerto grossóját, Boccherini B-dúr gordonkaversenyét és Bach 12 tételes, hatalmas méretű kantá­táját, a zeneirodalom talán legpompá­sabb Magificatját adják elő. Két fővárosi hangverseny után (csü­törtökön, 14-én ZENEAKADÉMIA - Haydn és Schubert többszólamú társas­énekek és pénteken, 15-én BARTÓK EMLÉKHÁZ - Mozart-művek) vidéki előadókörútra indul a Dobra János ve­zette Tomkins Énekegyüttes. Szomba­ton, 16-án MISKOLCI matinéjukon (Pártház) és hétfőn 18-án, SÁTORAL­JAÚJHELYEN, a Művelődési Központ­ban a zeneirodalom legszebb karácsonyi énekeiből adnak elő. DEBRECENBEN, a Szent Anna- temp­lomban, kedden 19-én, és NYÍR­EGYHÁZÁN, az Evangélikus temp­lomban, szerdán, 20-án lép föl a Schola Hungarica. Karácsonyi hangversenyük műsora: Mária élete énekekben és Víz­kereszti liturgikus játék. KISFALUDY KÁROLY: A kérők (Arany János Színház) Az első magyar színműíró, akinek ko­moly sikerei voltak, s tekintéllyé vált az irodalmi életben: Kisfaludy Károly (1788-1830). Szomorújátékokkal kezdte pályáját, melyek távoli időkben játszódtak, majd felfedezte saját korát, s azt, hogy a való élet értékesebb témákat kínál. Áttért a vígjátékokra, melyek so­rát A kérők nyitotta 1818-ban. A törté­net akár egy mese: az atya férjhez akarja adni leányát, s jönnek a beszédesnevű kérők: a pénzéhes, nyugat majmoló Szélházy báró, a beszédébe milliónyi latin szót keverő Perföldy. Ám a mese íratlan szabályai szerint a férjhez adan­dó lánynak már van szerelmese, s csak a csel segíthet a fiatalokon... * ÖRKÉNY ISTVÁN: Forgatókönyv (Pécsi Nemzeti Színház) Történelem - cirkuszporondon. Külö­nös színpadi látomás Örkény remekmű­ve. Nem „valóság-dráma”, de nem is fikció. Föllelhetők benne a legújabb kori magyar történelem fájdalmas pilla­natai, fölsejlik a Rajk-per árnya, bár a szerzőnek nem állt szándékában konkrét eseményeket, személyeket megidézni. A Hitről beszél, s arról, miként lettek a hősökből áldozatok, miközben azt gon­dolták, szent eszmét szolgálnak. (Rendező: Vincze János) Fife Arany és vér (El Dorado) (Színes, spanyol film. Rendező: Carlos Saura) 1560. szeptember 27. Egy spanyol pap megszenteli a sudár, kétárbocos hajót, amely - két bárka kíséretében - elindul az álmok földje, El Dorado felé. A fe­délzeten négyszáz mindenre elszánt hó­dító; parancsnokok és katonák, akik egy legendát kergetnek. Ám a kezdeti lelke­sedést hamarosan az acsarkodás követi. El Dorado szép álomkép, a valóság vi­szont kiábrándító és kegyetlen: nyílzá­por, hőség, vad trópusi erdő, veszélyes vizek, éhség. Carlos Saura művészi módon, ponto­san (bár néhol kissé terjengősen) idézi fel a négyszáz évvel ezelőtt történt ese­ményeket, ezt az eleve kudarcra ítélt kollektív kalandot. Fölrajzolja egy nagyra törő, bátor és kegyetlen katona, Lope de Aguirre sorsát is, aki fejedelem akart lenni, de korona helyett II. Fülöp király hóhéra várt rá... Virfeó Exodus (Színes, amerikai film) Nemrég jelent meg magyarul Leon Uris világhírű regénye, az Exodus. Ez annak a hajónak a neve, amelyen 1946-ban a ciprusi menekülttábor lakói, a Holocaust túlélői elindulhattak „az ígéret földje”, Palesztina felé. Otto Preminger filmje - bár sztorija olykor naiv, s a történelmet (hollywoodi szokás szerint) már-már a képregény szintjére egyszerűsíti - tisztességes és jó munka, amely máig sem vesztett idősze­rűségéből. A csaknem három és fél órás „filmfolyamat” széles körképet rajzol az önálló zsidó állam születéséről, egy nép visszatéréséről ősi földjére. (Intervideo) HARANG 35

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom