XXXV.9.c.1957 / 66. Újpesti Rádiószekrénygyár MSZMP Bizottsága. 1956.11.19. - 1957.08.02. Munkástanács iratai, névsorok, ülésjegyzőkönyvek
- 5 - Co meghívott és megjelent szaktársakat és ismerteti a harmadik napirendi pontot. Ez a munkafegyelem megszilárdítása, a termelés fokozása és a racionalizálás. Kéri'a jelenlévőket, hogy mindhárom problémához szóljanak hozzá. Szaboljev igazgató eImádja, hogy a munkafegyelem vállalatunknál valóban nagyon laza úgy az adminisztrativ, mint a fizikai dolgozók körében és szeretné, ha a Munkástanács tagjai saját műhelyükben nem tűrnék meg a . ' . további lógást, egyébként'is ennek megszüntetése nem csupán az igazgató és a főmérnök feladata. Koczó ?. szaktárs kijelenti, hogy komoly probléma az, amelyet Szaboljev igaz gató^í'e ihozott, de nem a legfontosabb. Ha a munkafegyelmet meg akarják szilárdítani, nemcsak nálunk, hanem máshol is, akkor először a közlekedésnek kell rendes mederbe terelődni. A munkafegyelem megszilárdításában véleménye^szerint ambicionálóbb volna, ha az órabéreket ismertetné a Munkástanács a dolgozókkal, vannak ugyanis üzenek, ahol már ezt megtették. Úgyszintén oda kellene hatni, hogy a Közértek tovább legyenek .nyitva. Amig ezek a kérdések felmerülhetnek, nem lehet munkafegyelemből beszélni. Ami pedig az igazgató jogkörét illeti, az a helyzet, hogy • a művezetők és a diszpécserek is kérik jogkörüket, hiába, Szaboljev igaz- ató kérése tehát ilyenformán szintén nem időszerű. ,-ovacs^ j-i. szakturs előadja, hogy őszintén szólva a dolgozók Szaboljev igazgató személye ellen tiltakoznak, s bár neki személy szerint nincs kifogása Szaboljev Miklós ellen, az igazgatókat pályázat utján, a dolgo- ! zók fogják megválasztani és az- igazgatói állásra a pályázatokat már be lehet küldeni. Magyar _ szaktárs előadja, hogy vannak még mindig dolgozók, akik nem tud- nak_ oejárni munkahelyükre , akik azonban bent vannak, azok jobban tennék, ha dolgoznának, minthogy a Közértbe szaladgálnak. Incze szaktárs közli, hogy Szaboljev igazgató által 'felvetett kérdés akkor fog elintézést nyerni, ha rendeletileg szabályozzák az üzletek nyitvatartását és a közlekedés meghosszabbítását. Tény azonban az, hogy egy dolgozót sem az érdekel, hogy mit kell teljesíteni, hanem az, hogy • mennyi lesz az órabére-. Ez valóban helytelen és ezt meg kell szüntetni, anélkül azonban, hogy diktatórikus hangot ütne meg a Munkástanács. Gyomai szaktárs javasolja, hogy a Közértek 4 óráig való nyitratartását kellene, szorgalmazni a i unkástanácson kereáztüéL, mert a jelenlegi körülmények között nem tudják megkövetelni a munkaidő betartását a dolgozóktól. A fizetést ugyan egyelőre kapják, de ezt majd vissza kell fizetni, aminek az lesz a vége, hogy az adósságból ki sem fog látszani a vállalat. Gruber szaktárs helyesli Gyomai szaktárs javaslatát, csupán annyit kiván hozzáfűzni, hogy a^villamosoknak is tovább kellene közlekedniük. Választ kér arra, hogy az ^oZ küldött beengedésével kapcsolatban mi az igazság, mert különböző hirek keringenek e témával kapcsolatban. Safranek szaktárs közli, hogy tudomása szerint már alakultak bérmegálla- pitó bizottságok, nem tudja azonban, hogy mit -tettek eddig a bérek meg- állapitása. érdekében. Karner szaktárs bejelenti, hogy a bérmegállapitó bizottságok valóiban meg- alakultakj azonban a központon kivül máshonnan még nem érkeztek hozzá'javaslatok. Ezeknek beérkezése-után fogják összegezni a bérigényeket. ördög .szaktárs kéri, hogy azoknak a csiszolási munkáknak a munkabérét, __ _ GO
