XXXV.9.b / 11. MSZMP IV. Kerületi Bizottsága. 1957.02.11-1957.11.18. Az "ellenforradalom" eseményei az újpesti üzemekben
1OB8íÁ®03U''ÍÍ^Í ,L ■S'S Emlékezéseim 1956. október-november-deoemberi eseménvekiől. í 1956. október 22.-én délután a miniszter elvtársnő rendkívüli ülésre hivta a nagyobb vállalatok ée minisztériumok felső vezetőit az ország belpolitikai helyzetének komolysága miatt.Ott én azt javaskoltam, hogy a vállalatvezetők menjenek vissza a vállalathoz, fogják össze a megbízható kommunistákat, a miniszter elvtársnő pedig a Miniszter Tanácson keresztül biztosítson fegyvereket gyáraink megvédésére.Feleletül azt kaptam, hogy nem lesz itt lövöldözés, nem lesz itt pánik. fiaté visszajöttem a gyárba, a munkások nyugodtak voltak, végig dolgozták lo óráig a műszakot. 23.-án délelőtt a Szabad Nép egyik munkatársa, ha jól emlékszem Király nevű ujságirőnő, a tüntetés szervezésével kapcsolatban összehívott bennünket párt- A titkárt, igazgatót és néhány MDP vezetőségi tafeot.Arra igyekezett rávenni bennünket, hogy vegyünk részt a tüntetésen és munkásokat is mozgósítsunk.Mi ezzel nem értettünk egyet, bár sok kérdésben éreztük a változás szükségességét. Tudtommal a délutáni műszakból tüntetésre nem kereskedett el senki, ellenben a délelőtti műszak dolgozóiból többen résztvettek a tüntetésen. Az üzemi pártszervezeten belül főként az aktívák között az előtte való hetekben igen komoly viták zajlottak le a Petőfi kör vitaanyagával kapcsolatban. A szélesebb munkásrétegekben az üzemen belül a Hajk temetés kavart fel az emberek lelkében nyugtalanságot és október 23. előtt főként a párttagok soraiban igen indulatos viták folytak le. Október 23. előtti politikai kapkodás a Párt és Kormány vezetésében igen komoly mértékben lerombolta a Párt tekintélyét, amit a különböző ellenforradalmi körök kihasználva mesterségesen még szltottak.tóeg kell állapítani azt, hogy a párttagságnak egy jórésze akik politikával foglalkoztak, úgy érezték, valamilyen változásra szükség vám, ami tisztázza a gazdasági ás politikai kérdéseket az országban és egyértelműen utat mufet a népet érintő problémákra. 1956. október 24.-re virradóan bennmaradtunk a gyárban Grosz párttitkár és egy-két efevtárssal együtt.Reggel 6 órakor már láttuk,hogy nem jönnek úgy a dolgozók munkába mint ahogy ez máé napokon történni szokott, s akik bejöttek azok sem foglalták el helyüket. Zür-zavaros idegességben egy jőrésze tárgyalta az éjszakai lövöldözéseket, és a rádió ostromát.Volt olyan dolgozó jóné- hány, aki kijelentette, hogy nem dolgozik, mert nem tudja, hogy a testvérével vagy hozzátartozójával mi van, akik még az este mm el kerültek hazulról, llőezör arra igyekeztünk rávenni dolgozóinkat, hogy majenek dolgozni.Ibikor láttuk, hogy ez nem megy - tekintettel, hogy sok fiatal résztvett a pes«.i tüntetésekben ás sok volt a hiányzó - a párttitkárral és néhány elvtárseal összedugtuk a fejünket és úgy határoztunk, hogy nem tartjuk vissaa a népet és elengedem őkat azzal, hogy másnap 25.-én jelenjen meg mindenki a rminlcaAz udvaron tartott röpgyülésen mintegy looo ember vett részt, ahol kifejezésre juttattam, hogy a munkásság és a diákság megmozdulása kákosi és Gerőék ellen elnyerte a kitűzött oélját, de most már fejezzük be.Akik Pesten még lövöldöznek az csőcselék, ne azonosítsák magukat a munkások velük.Óva intettem őket, hogy ilyesmibe ártsák bele magukat, e kértem őket hogy másnap jöjjenek dolgozni. AOU
