XXXV.8.b / 13. MSZMP III. Kerületi Bizottsága. 1957.01.03-1957.06.20. Eseményvázlat az óbudai kommunisták fegyveres ellenállásáról
ÍZ Az államvédelmi hatóságot feloszlató határozatot és azt a hangot,ahogyan erről a kérdésről a rádió és a sajtó beszél, ill. ir, árulásnak minősítették. Mi próbáltuk őket vigasztalni és meggyőzni, de érveink nem igen hatottak, miután mi is teljes bizonytalanságban és fcatdí árax vhattfr oz srilaiusk határozatlanságban voltunk a felső intézkeaésekkel kapcsolatban. Értsétek meg elvtársak, mondotta Tóth őrnagy, én nem akarom ezeket a csupa szív fiukat kiszolgáltatni a tömeg lincselésének. Én láttam, mondotta, mikor civilben vám bementem a városba, hogy fiatal sorkatonákat az állukba akasztott vágóhídi horgokkal akasztottak fel, és kiszúrtak a szemüket.Én nem akarom, hogy az én embereim is erre a sorsa jussanak. Tóth őrnagy ezek után bejelentette, hogy ők a Damjanich laktanya tisztikara nagy elhatározásokra jutottak és a mi véleményünktől teszik ezt függővé. Az elhatározás lényege az volt, hogy az elleniorradalmároktól zsákmányolt ^ valamint saját alakulatokhoz tartozó teher és személygépkocsikkal kitörnek Budapestről a szovjet csapatok irányába. Ennek az elgondolásnak a végrehajtása gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy elismerjük az árulást mi is és a legjobb barátaik és elvtársaik lemészárlásától amugyis rendkívül felzaklatott idegállapotban lévő katonák kitéve magukat a pusztulásnak is romok és halottak között vágták volna át magukat.Tucni kell ehhez, a helyzethez még azt is, hogy ennek az egységnek az említett személy és tehergépkocsikon kívül rengeteg,több vagonra kitehető lőszer és modern fegyver állt rendelkezésére. Erről az elhatározásukról igyekeztünk lebeszélni őket és azzal érveltünk, hogy megígértük Gbuua lakoságának, hogy mi nem t-madunk. Egész éjszaka folyt a vita, most már úgy, hogy mi is átmentünk a Damjanich laktanyába, ami x xégáx azzal végződött, hogy az alakulat 24 órán belül 1 civil ruhát szerzett, a fegyverek és lőszerek nagyrészét biztonságba he- ^ (A lyezte és szétoszlott. Sok elvtárs a mai napig sincs meggyőződve arról, hogy ez az intézkedés Wj/v helyes volt. Többnek az a véleménye, hogy nekünk is csatlakoznunk kel- lf lett volna a Damjanich laktanya alakulathoz és velük együtt áttörni a szovjet csapatokhoz. Akkor azonban az a nézet győzött nálunk, hog^. végeredményben itt a kerületben a helyünk és itt várjuk meg a további fejleményeket. 28.-án kora délután a pártháztól balra lévő földszintes ház udvarára egy teherautó érkezett,ami rövid idő múlva elment.Kisvártatva a ház lakói megszólították egyik járőrünket és rajta keresztül kérték a pártbizottságot, hogy távolítsuk el a házba lerakott 2oo literes hordó benzint, mert azt nem lehet tudni milyen céllal hozták és a ház lakóira nézve vesztesnek tartják.Ezt a benzint az ellenforradalmárok szállították be a házba vagy azzal a céllal, hogy maguknak üzemanyagot bitositsanak,vagy gyűjtóanyagként a pártház esetleges megrohanásához. Értesítettük minden esetre a 2.sz.ÉPFU helyén tartózkodó igazgatóját, aki a rendelkezésre álló gépkocsik többségét végig sikerrel mentette az ellenforradalom elől és a telepen tárolta, hogy küldjön el egy kocsit a benzinért. lo perc múlva már ott is volt a kommunista gépkocsi által vezetett gépkocsi^ mi hárman géppisztollyal a váHűnkön kimentünk és a házban lakók megnyugvására a hordó benzint feldobtuk a teherautóra, amely azt e\Lszál_ litota a 2.SZ.ÉPPU telepre. .... ] c- 16 -
