XXXV.30. / 10. BRFK MSZMP Bizottsága. 1957.04.25. - 1957.05.24. BRFK Karhatalmi Ezred 2 Zászlóalj MSZMP taggyűlés
■ ■' ■ / 1 Kiegészítés ‘ -t & Bpesti Kenaőrrőkapitányság Karhatalmi Ezred 2 Zászlóalj MSZMP, szervezetének 1957. április 25.-én megtartott taggyűlésén elkészített jegyzőkönyvéhez. Az 1. napirendi pontDan szereplő 14 elvtárs átigazolása alkalmával a tagság közül töDDen felvetették, hogy ez a 14 elvtárs kb. azok közé tartozik, akik bent tartózkodtak az iskolán, amikor a szoorot iedöntöt- ték. Adjanak felvilágosítást arra, hogy mit csináltak akkor, nem-e vettek részt ők is ebben, és miért nem akadályozták meg a szoDor ledöntését, mi t" csinál t a parancsnokság. Ezekre a kérdésekre Princz és Máj zik • elvtársak adtak relvilágositásokat, melyeket az aláDDiakDan kivonatosan közlünk: Princz et. arról beszél, hogy közvetlenül az ellenforradalom ideje alatt a lak tanyáüan óriási volt a fejetlenség. Az elvtársakat kivezényelték a rádióhoz puskával, lőszer nélkül, és onnan egyenként szállingóztak vissza leiegyverezve, megtépve, és szökve, .Jtt Török őrgy volt altkor * az iskolaparancsnok, és jellemző a felsőbb vezetesre, nogy valahányszor éppen ott volt xörok elvtársnál, és ő a felsőbb parancsnokságtól utasítást kéiC a laKtanyára vonatkozóan, állandóan kitérő válaszokat kapott, pl. nogyna sokan jönnek a laktanya ellen, akkor ne lőj jenek, ha pedig rájuklőnek a rendőrökre, akkor úgy járjanak el, ahogyan jónak látják, stu. Végül is az akkori Hallgatók olyan Határozatot hoztak, hogy haza mennek eredeti szolgálati helyükre, és elhagyták a laktanyát. Arról, nogy a szoorot hogyan döntötték le, nem tud mondani semmit, mert azon a napon éppen otthon volt, és amikor másnap beérkezett már a szobor le volt döntve. Ma.izik et.: elmondja, nogy szkp. volt annál a szakasznál, amelyet a stúdióhoz vezényeltek ki. 4 nap múlva jotti^vissza az iskolára cilvilüen széttépett rúnákDán, amikor azt a parancsot kapta, hogy 2-2 szakasszal, az ö és Vincze et. vezetésével menjenek be az üEK-ra. Ott a szovjet csapatokkal együtt a Margithidat biztositották, akik arra jártak, látnatták is, ők tartóztatták lel ott az embereket és igazoltattak. Amikor a szov- % jet csapatok exmentek, bevonultak az iskolára. Egyik részük a íuosonyiDa, másik a Tisztképzőre, oktüber 3».-án. A MosenyiDan megalakult a nall gatók kozott a Forradalmi oizettsag,fsa ezek á*t^|öttek a xisztkepzőre, és mint akik jól értenek az ilyen dorgokhoz, it&Lis megalakították a bizottságot. Persze mindenki1*, nagyon is&atott mar,-hallótták a vidéki rémhíreket is, - hogy mi van a családjiuckal, és azon voltak, hogy menjenek haza minél előbb. Már akkor a HM.-ben is volt egy ilyen un. Forradalmi Bizottság. Persze amikor megérkeztek a jaosonyiból jött ide az iskolára egy csomó küldöttségj a MOM.-ból, az egyetemistáktól, a XII. kerülettől, ezek beültek az elnökségbe, fz iskola törzse nem akarta elengedni & hallgatókat» de ok azt a határozatot hozták, hogy kaiaj ék haza az embereket. Azon vitatkoztak, hogy ki legyen a Belügyminiszter, Kopácsit akarták megválasztani. A hallgatók üdvrivalgással fogadták a határozatot, azonnal otthagyták agyülést, és rohantak öltözködni. A törzs tagjai még hátramarádtak és egymásközött beszélték meg a történteket, és amikor ideértek az udvar első részébe, akkor láttak, hogy ögy gépkocsihoz kötéllel odavan erősitve a szobor és éppen akkor döntötték le. A törzs tagjai nem mertek szülni, különben is kifütyülték okot és biztosan rárohantak volna széttárni azt, aki megállította volna őket. A kezdeményezője ennek a szoborledöntésnek Zsiga szds. volt. Több elvtársat nem ismertek meg, mert már este 1/2 6 óra tájban lehetett és nem látták azt a gépkocsivezetőt, aki a szobrot lehuzatta. Ez a Zsiga szds. nyomozó volt, aki ellen úgy tudja fegyelmi van eljáráson, és nem hor^egyenruhát, mert mindég nyomozó volt. / ... j ’ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ,'í / ■ \
