XXXV.28.b.1957 / 7. MSZMP Csepel Vas- és Fémművek Bizottsága. 1956.10.30. - 1957.06.14. A csepeli központi és gyáregységek munkástanácsainak iratai
A nyereséggel kapót*latban te 4t több probléma merUl fel, több 1 feladatot Kell Megoldani: I Mindenekelőtt meg kell. állapítania a termelési költséget. óik- ? kekre- és híz égé az termel ésre vonatkozóan. Ez az atdkalkuíáció I fel.data. A termelési költség természetesen reálisául számítandó • I , yelerabevéve a béralapot és a régié költségedet. A termelési költségből megállásit ja az amortizációs hányra kot éa ennek • összegét a Központi íjunlcáaí-'náoshoz terjeszti. ágybén 'javaslatot teás afc éves felújítási igényére. « 1 A termelési költség megállapítása dtan - miután jelenleg kötött árak vánrifck - megállapítja' a termelési költség és a gyári eladá- . si ár közötti különbséget. A különbséget bárom részre kell osztani: 1. az állami hozzájárulás 2. Bér házás ' Jt» I^pereségvisazfet '.rités éa különféle juttat sok. ‘ ‘ ' r% •* ad 1,/ a»' állami hozzájárulást a kormány iparáganként kívánja _ szabályozni, ivei ep költségvetési tétéit ,ce 11 áo , k . 9 ó formájában tartjuk helyesnek. Véleményünk szerint ezt a hozzájárulást a teriaelői forgalmi adó néven gényelheti az állam. Javaslatunk, hogy a termelői forgalmi adó a termelési költség meghatározott k-a legyen, úgy azonban, hogy ennek a .-nak nem szabad meghaladni a termelési költség éa a gyári eladási ár közötti különbség 2o 4-án. Ha ugyanis: az állam a vállalatok autonómiáját ■avval is biztosítani kívánja, hogy - beruházásokat és szociális! kulturális létesítmények nagy részét, is a vállalat vállára helyezi, ebben az esetben a termelői forgalmi adó a költségvetés fedezésire szolgál, amelyből * fent említett tételek kiesnek. Ezt a «• termelői fórgalmi fedői - éppen mivel ‘iparágra lesz kiszabva - \ Csepel központilag fizeti, a Központi Munkástanács diszponál vele, az üzemi munkástanács feladata ellenőrizni a forgalmi add befizetését és a könyvelésben történő elszámolását, ’/k köz-önti . .unk Istenin s a vállalat érdekeinek legme .felelőbe módon osztja szét a Csepelre kirótt termelői forgalmi adót az üzemek között, /elue- a rül , -.nis olyan szükségesség, hogy egyes oikkak - igy az ezt ™ gyártó üzemek - ko'uy ebben bírnak el nagyobb ->-oa hozzájárul st az iparágon belül /pl. a kohászatban a Csőgyár, gépészetnél Gépgyár/ 9 mint más cikkek ill. Üzemek /Ugyane.dél pl. Martin, ill. vintöde/ A kérdésnek mérlegelése éa a'helyes arány laegállu, itása a Központi Munkástanács feladata. Bővebben lásd: Kp. Munkást, náos jogköre/ A termelési forgalmi adónál le kell szögeznünk, hogy ez az érté— i kési tág pillanatában és nem a gyártás bef e. /xr esed. . Vállalat ugyanis csak akkor tud kötelezettségének eleget tenni, ha forgalomba hozza termeivényeit..így az állami költségvetési befizetés éa a íari termelés között tolerancia mutatkozik, hogy a nehézséget kiküszöbölhessük az a javaslatunk, hogy a termelői forgalmi adót negyedévenként fizes/e bt a vállalat, méghozzá minden negyedév végén az előző negyedév termelésére kirótt Összeget. A negyedév folyamán eladott áruk után. esedékes for^ulmi adót kamatmentes befizetés forrnáj '.b* n erre a óéira megnyitott M.H.B. alálfeK tartsa, erről a számláiról azonban a' M.ff.B. kifizetést nem eszközeiket, z z nyiÍv ntirtási számla. Így egyrészt l válla- li.tntl, m torászt ab nknál az adminisztráció a lég egyszerűbb, a negyedéves mérlegbeszámoló alapján, penteSan • megállapítható a befizetési kötelezettség nagysága..,!* csup;ln egyszerű bankszámla ef éztetóst kei! eszközöíni kifizetés” előtt: Elkerüljük az állan- ellenőrzéat, a jelentéseket, a számos bankreviziót atb. . ’*> . ■, * . ' ' ó ^ ■ ■ ' ■ / • , • á L ___________________________________________________________é
