XXXV.28.b.1957 / 7. MSZMP Csepel Vas- és Fémművek Bizottsága. 1956.10.30. - 1957.06.14. A csepeli központi és gyáregységek munkástanácsainak iratai
A termelés sokoldalúsága miatt az egyes gyáregységek szervezeti felépítése nem lehet egy sémáju, az üzem adottságainak és a helyi problémáknak megfelelően más és más lesz a kialakítandó szervezet, A legáltalánosabb kérdésben azonban állást kell foglalni: A műszaki igazgatásnál feltétlenül el kell kerülni a sok osztály kialakítását. Általában a műszaki Igazgatás céljában tagoltsága is bennefoglaltátik; a műszaki igazgatásnak kell biztosítani a termelés feltételeit. Ezért kell kialakítani a műszaki„ termelési és munkaügyi osztályokat, mint amelyek a műszaki előfeltételek, a termelési problémák és a munkafeltételek biztositél* izén belül • az egyes funkciók pk, programméZás, gyértáselőkészités, szerkesztés mint ónálló osztályoknak kiképzése nem célravezető, hiszen ketfiőa, hármas vezetést igényel és gátjává válik az egységes intézkedésnek. Ezeket a funkciókat a műszaki és termelési osztályokon belül kell csoportoknak - részlegeknek - kialakitani,»a legmegfelelőbb létszám alapján. Gazgasági igazgatásnál ki kell épiteni az Önálló gazdasági igazgatást. Jól működő üzemgazdasági .osztályt kell teremteni, amelv a • termelés gazdasági előfeltételeit biztosítja a gazdaságossági mutatók kidolgozásával és vizsgálatával, összhangba hozza az üzem érdekeit a vállalat és a népgazdaság szükségletével a tervkészítő részlegével, valamint foglalkozik a közgazdasági kérdésekkel üzemi szinten. Az értékesítési osztályok belkereskedelmi anyagbeszerzési és értékesítési feladatokat látnak el a későbbiekben szabályozott hatáskörrel. Csökkenteni kell a pénzügyi igazgatás szerveit, ez inkább regisztráló /könyvelő/ mint pénzforgalmi*szerv kell legyen. Utóbbi feladatot a Központ veszi át. Egyáltalán a szervezeti felépítés gazdasági igazgatás részénél a 1 Központi íiunkústaniios határozza meg az üzemi es központi szervek viszonyát és arányát. Mivel a vállalati önállóság feltétlenül a gazdasági szervezet fokozott központosítását követeli, az üzend, munkástanácsoknak kell meghatárózni, hogy az üzem legjobb gazdasági szakemberei a Központba kerüljenek. Ezekre javaslatot ad a Kön- ponti Munkástanácsnak. A szervezet gazdaságosságra történő felépi- A résénél üzemi szinten is figyelnie kell, hogy a megmaradó üzemi műszaki és gazdasági létszáma a legjobb szakéi .berekből az üzemet a ismerő és a helyi problémákat megoldani tudó emberekből tevődjék “ össze. 5. Az üzemi munkástfetnáos közvetlenül saját hatáskörében ájlapit^a meg a vállalat terveit, majd a Központi Munkástanács elé terjeszti ko operálás 'céljából, ügyanakkor felterjeszti a terveket jóváhagyásra a Tervhivatalhoz. A tervek elkészítése és meghatározása kétségkívül a munkástanács egyik legkomolyabb és egyben nagy felelősséggel és körültekintéssel jaró feladata. Ennek kidolgozása alapos meggondolásokat igényel; Az eddigi tervkeészités végsősoron diktált terv volt! a felsőbb államirlnyitás meghatározta, hogy az üzem mily hányadot köteles a népgazdasági tervből teljesíteni, oiidcenként, választékban és mennyi ségben. Ez a tervezés bármily szépnek látszot nem szolgálta sem az üzem prosperitását, sem a népgazdaság érdekeit. A terv - melynek célja az volt, hogy megállapítsa a oikkban jelentkező igényt, és ennek alapján biztosítja a szükségletek kielégítését - nem tudta megoldani a feladatot. Elsősorban azért, mert a Tervhivatal - rész'-5- :Mií\
