XXXV.28.b.1957 / 7. MSZMP Csepel Vas- és Fémművek Bizottsága. 1956.10.30. - 1957.06.14. A csepeli központi és gyáregységek munkástanácsainak iratai
r v ~2 - n* A Központi Munkástanács tehát a "j6 gazda" szerepét tölti be az irányítás funkcióját .napára vállalva* Az üzemi munkástanácsok együttesen képezik est a "gazda" tisztet, amikor figyelve a saját helyi fejlődésüket, ezen túlmenően a vállalat érdekeiben hozzák meg határozataikat, illetve éljek jogaikkal. A kapcsolat tehát a Központi Munkástanács ős az üzemi munkástanácsok között nemcsak funkcionális, de függőségi kapcsolat iel az üzemi munkáétanácsok azoknak a jogoknak gyakorlását, amelyek a vállalat egészének szempontjából szükségesek, a Központi Munkást*- náoson keresztül látják el, és ezekben a kérdésekben alávetik magukat a Központi Munkás- tan;,os döntésének. Ily szervezeti felépítésben oly kérdések is jelentkezhetnek, amikor a Központi Sonkástanácsnak a döntése ellentétben állhat az e- gyes gyáregységek munkástandcáának elképzelésével, üzért elhatároltan tisztázni kell az üzemi és Központi Munkásianáoa jogait és feladatait. Ha még az igy elhatárolt területek ellenére is jelentkezne súrlódási felület, azíi üzemből delegált Központi Munkástanáosi tag kérhet?- a Központi Munkástanácsot a határozathozatalnak elha- iasatására. üb -ea az esetben az üzemi munkást, náoeot köteles 24- órán belül összehívni. Ezen az üzemi tanácsülésen résztvesz a Központi Munkástanácsnak egy megbízott szakéra ere, aki ismerteti a Központi Vunkástanáoa ellentétes véleményét. Ha az üzemi munkástul les esek ciirüárc a határozathozatalt sérslBesofk tartja, imgy helyi ismeretei tudatában gazdaságtalannal:, célszerűtlennek, a Központi Munkástanács kiküldöttével közli, hogy nem ért a határozatul egyet és az ügyet az Iparkamarához terjeszti elő. Ennek ellenére - az Iparkamara döntéséit - a Központi Munkástanács meghozza a többségi határozatot. Ez a feltételezett eset igen ritka kell hogy legyen, hiszen a Központi Munkást«náoa ülésén meghozott határozatok előtt kikéri a szakemberek véleményét, eaétleg a szakértőket meghívja az ülésre megbízza őket a kérdés előadásara. Továbhmenően a Központi Munkás- tanács a vállalat összes dolgozóinak szemszögéből nézve-hozza meg • határozatát« ez pedig nem lehet ellentétes az egyes üzemek dolgozóinak érdekével. Az ily ellentétek feltételezése jobbára lokai- patriotizmusból, üzemi sovinizmusból eredhet, de még ily formában 9 If módot kívánunk nyújtani a valóban sérelmes, vagy sérelmesnek vélt határozatok jogorvoslatára - demokratikus módon. A Központi Munkástanács és az üzemi munkást náosok jogainak elhatárolásánál tehát a vállalati egység követeimével alakján kell az egyes jogok gyakorlását** a Központ vagy az üzem hatáskörébe utalni. Amikor határozottan leszögezzük, hogy agy a Központi Munkástanács, mint az üzemi munkástanácsok élni kívánnak a törvény által bizto- * silóit jogokkal - tehát minden olvan jog; al, amely a vállalat helyei gazdálkodását, a dolgozók életének élet— és munkakörülményeinek I véidelmét biztosítják - akkor evvel felelősséget vállalunk egyrészt dolgozóinkért, akiknek megbízását* teljesítjük, másrészt a magyar ' ipar haladásáért, fejlődéséért, amelynek Csepel komoly bázisáFképezi. Ezen felelősség tudatában és hangsúlyozásával az alábbiakban taxatíve sóiöljük fel a Munkástanácsok jogkörét, működését, annak helyi - csepeli - alkalmazása szempontjából. ib J
