XXXV.27.c.1957 / 3. Budafoki Zománcedénygyár MSZMP Bizottsága. 1957.08.01. A Budafoki Zománcedénygyár munkásgyűlésének jegyzőkönyve

•2 - 3 H

nagyon meglepődtünk, amikor aktív cselekvő tagjai voltak az októberi eseményeknek. Mint ahogy a legfelsőbb vezetésben Nagy Imre, úgy a szeles népréteg között is voltak hasonló magatartásu elemek, akik az országot elárulták.

Ha azt nézzük miért történt mindez meg kell magyarázni.:

A párt a tagjaitól azt követeli meg, hogy minden nehézség leküzdésében elsők között járjanak és a javak részesedésénél u- tolsók legyenek. Ez a 12 év alatt cáfolatot kapott. Sokan azért voltak a pártban, hogy különböző pozíciókat kaphassanak meg államigazgatási, vagy más területen. Ez a rendkívüli káros felfogás érthetően az egyéb hibáink mellett, nagyon lecsökkentette a párt iránti bizalmat, amelyet i94.4-i949.ig a párt a munkásosztály legjobb fiaival a £ dolgozó p/arasztok támogatásával megtudott szerezni. Amikor nem volt kételkedés a párt nevében, mert amikor a párt azt mondta, hogy lesz jó forint, abban még az egyszerű emberek sem kételkedtek.

1949. után bizonyos mértékig jelentkeztek az elbizakodottság jelei a vezetésben. Az elbizakodottság párton belül iskomoly hibákhoz vezetett, a párt felső vezetés kezdett elszakadni a párt tagjaitól, a párt tagjai a tömegektől és 1956-ban ezért lett bizalom-válság*

■^zt a lehetőséget használta fel a hazai és nemzeti reakció és megpróbálta a kapitalista rendszer visszaállítását.

Ez olyan kíméletlen hüiémmal kezdődött meg, amely a józan emberek tömegét arról győzte meg, hogy a hangoztatott nemzeti forradalom nem a- ^ zonos azzal ami valóban van. Ez megmutatta, hogy hová vezet okt. 23. útja. Addig mig a fővárosban kevésbé volt felmérhető az ellenforr/ía- dalom a tényleges népellenes ellenforradalom, addig falun azonnal jelentkezett, mert falunk a Tanács közigazgatási szerveiből amint elzavarták a kommunistákat, azonnal a hatalom kézbevételéhez jelentkezett a volt főjegyző, biró, kulák, csendőr stb. és amikor ez megmutatkozott a falu előtt, a falu egyszerű tömege látta, hogy nem megfelelő az irány, másfelé visz ezeknek az embereknek az útja, mint a dolgozó törne éké - és a parasztok nem fordultak tömegükben a népi hatalom ellen.

Ezekről a kérdésekről azért tartottam szükségesnek beszélni, mert további feladatunkhoz azt a kötelezettséget vállalni kommunistáknak és a párton kivüli dolgozó embereknek, amelyek reánk várnak, - e kérdések alapos ismerete nélkül nehezen tudnánk megoldani.

Amikor 1956. november 4-e után ebben az országban arról volt szó,hogy itt elárulták a hazát, mert a szovjet hadsereg segítségét vettük i- génybe a népi hatalom megvédéséhez, akkor nehéz volt meggyőzni az embereket és ismét a tevékenység útjára vinni.

2_

'