XXXV.1.g / 7. MSZMP Budapesti Bizottsága Archívuma. 1956.10.28. - 1957. 01.29. Előadásanyagok, röplapok, jelentések "ellenforradalom" időszakából
n & M}. világosan látjuk, hogy azokat, akik nem tesznek a reakciónak engedményt, rákosistáknak bólyegzik, hogy ezzel akadályozzák a párt erőinek összegyűjtését és harcbaindulását. Ez avonal nemcsak a pártmunkásoknál pusztit, hanem sorra szőritják £i a mánisztóriumokból a munkáskádereket. Általános őrségváltálst hirdetnek. A Csepeli Vas és Fémművek szerszámgépgyárában Máté nevű mérnök, volt tintagyá- trts fia kommunista munkásokat t^volittatott el az üzemből. A Könnyűipari minisztériumban több munkósvezető/ felmondást, Íratták alá a miniszterrel. Vajon milyen forradalom az, ahol ez a folyamat végbemegy? Ez csak a reakció, az ellenforradalom erfit erősiti. Kommunisták szánjatok vele szembe, olyan helyzetet teremtünk együttesen azországban, hogy az e lenforradalmárok és a fasiszták reszkessenek^ s ne a kommunisták. Kommunisták szám ra különcsen fontos, mi a kötelességük a munkás- takácsokban. Ehhez tudni kell, hogy a munkástscícsok olyan időpontban jött k létre, amkor a fegyveres felkelésben, mér az ellenforradalmi elemek játszották a vezetőszerepet. Ez abban jutott kifejezésre, hogy a megalakuló munkástanácsok jobbra tolódtak, s többségükben becsületes munkások mellé, vagy helyettük ellenforra almi elemek kerültek be. A X. kerületi Fémtömegoikk müvekvél a munkástanács elnöke Vitális János, aki 194-5 előtt Romániából átjött horthysta katonatiszt volt /ellenőrizni!/, vagy a Villamosgép és Kábel gyárban ahol 9 tagból csak kettő Mizikai munkás, ahol hasonló elemek játszók a vezetőszerepet. A Kőbányai Textilmüvek műnkéstax ác sónak elnöke Sugár Ottó, 4 évet ült bűncselekményekért, a munkástanács rnegé bízásából a feyár termékeit vidékre vitte, hogy élelmet hozzon cserébe a pénzzel megszökött. Több helyen a munkások inasuk is rájöttek, hogy az ilyen elemeknek könnyű sztrájkot hirdetni, mert ők bentvannék a gyárban és ők dupl®. ffeetést kapnak. A munkást anáj sokkéi hozott kormányrendelettel a gyár vezetését a kormány valójában a munkás tan ác so! kezébe adta. A munkásbaácsők lesznek a gyárban a munkaadók. De a munkásosztálynak- tömegbázisa csak akkor 3b sz^t kommunisták megtisz- 1 titják e testületeket a jöbbol ali elemektől. Mi azon az állásponton vagyunk, ho^y a rend helyreállítása utón az üzemek termelőmunkájának megindulása után nem elhamarkodva, meg kell választani a végleges munkástar ác sokat, hogy a műnkésoszTály józan £b na^y élet és szakmai tapasztalattal rendelkező tagjai szava érvényre juthassoiu A kommunisták látják, hogy a re/akció az üzemekben támad. Ej taktikai vonala az élet megbénítása. Mikor a gyárakban dl kezdődött a munka a szénbányákét állította le, ho y i ' , 1 LfcVÍillAR
