XXXV.1.g / 1. MSZMP Budapesti Bizottsága Archívuma. 1957.03.04. 1963.05.08. 1956-os eseményekkel kapcsolatos iratok: A Köztársaság téri pártház támadásáról feljegyzések és névsorok. A XIII. Kerületi Pártbizottság védelmében részvettek névsora. Visszaemlékezések

n M

Az épületre fehér zászló került és még annyit láttunk, hogy Mező Imre és Asztalos János Elvtársak fehér lepedővel a kezükben elindultak a bejárat felé. Később tudtuk meg, hogy alighogy elhagyták a kijárati kaput sorozattal végeztek velük.

lo-15 perc telhetett el, amikor felülről kinyilt az óvó_ hely ajtaja és durva hangok kiáltottak le " mindenki

jöjjön fel, mert kézigránáttal végeznek velünk." A támadók közül sebesülten közöttünk tartózkodó kb. 5o év.körüli férfi kiabált vissza, hogy " testvérek ne löjjetek, mi is itt vagyunk ".

Az óvóhelynek két lejárata volt. Egyik az emeleti előadói teremben, a másik a bejárati előtérbe vezetett. Ezen indultak fel a lennt tartózkodók.

Máig sem tudom megmagyarázni, hogy mi késztetett arra, hogy én ne menjek fel, hanem a saját lábukon menekülni nem tudó sebesültek mellett maradjak. Szerencsémre a két lejáraton egyszerre tódultak le a támadók, igy én is el tudtam vegyülni közöttük. Gyorsan a sebesültek fölé hajoltam és jelekkel nyugtatni próbáltam őket.Ennek ellenére az egyik fegyveres rájuk fogta a fegyverét és dühtől eltorzult arccal akart végezni velük. "Ezek sebesültek, ne bántsuk őket"- mondtam. Mire ő mérgesen otthagyott. A pincébe tartózkodott egy a támadókkal együtt érkező 16-18 év körüli, vöröskeresztes karszalaggal és elsősegélynyújtó csomaggal felszerelt lány, akit arra kértem, hogy keritsünk valahonnan eszközt, amellyel a sebesültek elszállitáéáról gondoskodhatnánk. E célból az előtér felé vezető feljárón felmentem ahcl szörnyű kép fogadott.

Az épületben hatalmas tömeg, lövöldözés és felfordulás. Az előtér kövezetén megcsonkított kiskatonák feküdtek, volt köztük olyan is akinek a feje szinte felismerhetetlenül szét volt roncsolva. Én a kijárat felé igyekeztem, amikor elém állt a pártbizottság gondnokságán dolgozó Ispán házaspár leánya és annak fiú partnere, akik október 23.óta több alkalommal az épületbe tartózkodtak a lány szüleinek meglátogatása cimén és akit magam gyerekkora óta személyesen ismertem. Hangosan rám kiáltották