XXXV.1.g / 1. MSZMP Budapesti Bizottsága Archívuma. 1957.03.04. 1963.05.08. 1956-os eseményekkel kapcsolatos iratok: A Köztársaság téri pártház támadásáról feljegyzések és névsorok. A XIII. Kerületi Pártbizottság védelmében részvettek névsora. Visszaemlékezések

Hbí1955 nyarán, három évi távoliét után érkeztem haza Moszkvából• Itthon nagy politikai nyugtalanság fogadott. Az események gyorsan követték egymást. Egyik központi vezetőségi ülés a másik után - érdemi megoldás azonban nem született. Akkor még kevesen tudták, hogy az adott helyzetben nem is születhetett. A következő hónapok nagy megrázkódtatásokat hoztak, úgyszólván minden nap történt valami, ami feldúlt és nyugtalanított. Kiderültek a súlyos törvénysértések, a nyomasztó gazdasági problémák, a budapesti munkásság egyre elégedetlenebb lett, s a fél-intézkedések csak fokozták a rossz hangulatot.

A budapesti PB vezetői, mindenek előtt Mező Imre, a PB titkára megpróbálta a pártvezetés figyelmét felhívni a fenyegető veszélyre, Írásban és szóban számtalan javaslatot tett, de ezek sehol nem találtak meghallgatásra. Emlékszem az utolsó ilyen kísérletre. 1956 szeptember 15-e táján nagyon riasztó híreket kaptunk a budapesti kerületekből. A munkások béremelést követeltek s politikai nyugtalanságuk a Petőfi-kör hatására a végsőkig fokozódott. Jelezték a pártbizottságok az ellenforradalmi és jobboldali erők mozgolódását s egyre nyíltabb szervezkedését is. Mező Imre a tapasztalt forradalmár érzékével azonnal felfogta és pontosan látta minek nézünk elébe. Bejött hozzám és pontosan és arra kért, kisérjem el a Pártközpontba. El is mentünk, ott azonban közölték, hogy Pol.Biz. ülés van, nem tudunk senkivel beszélni. Mező Imre határozott fellépésére mégis bejutottunk s elmondtuk mi a helyzet a budapesti üzemekben és azonnali intézkedéseket kértünk. Sajnos ez a jelzés is holtvágányra került.

Az események ezután már gyorsan követték egymást s mi világosan éreztük, hogy minden kicsúszik a kezünkből. Hihetetlen fe- szülstségben éltünk és olyan lelkiválságban, hogy nem is tudom hogyan tudtuk elviselni mindezt.

így érkezett el 1956 október 22-e. Éjszaka 3 óra körül megszólalt a telefonom. Apró Antalné elvtársnő hivott, aki akkor a XI.kér. PB első titkára volt. Kérte azonnal menjek ki a kerületbe, mert nagy a felfordulás. Az éjszakai műszakokban israeu. j,.