XXXV.1.d / 1. MSZMP Budapesti Bizottság Adminisztratív Osztály. 1956.11.16-1957.12.03. Belügyminisztérium, Budapesti Rendőr Főkapitányság, Karhatalom jelentései, feljegyzései az "ellenforradalom" alatti és azutáni tevékenységéről, feladatairól, személyi problémákról.
Col elhangzott párt és Kormány-nyilatkozatok, megjelent jogszabályok és végrehajtási utasitások alapján több szakaszra lehet felbontani. Eem alakulhatott ki eddig egységes gyakorlat abban, hogy az október 23. és október 3o-a , az október 30. és november 4., a november 4. és november 10., a november 10. és december 11-e közötti magatartásokat hogyan kell helyes elvi alapokon megítélni. Zavarja az egységes gyakorlat kialakulását a különböző időszakokban kiadott több amnesztiáiig rendelkezés, azonkívül az időközben történt rendkívüli események mint például a decemberi 48 órás sztrájk, egyes tüntetések szervezése, stb. Javasl at i Olyan központi irányításra van szükség, amely valamennyi bűnüldözési és igazságszolgáltatási szervre kötelező és amely a lehetőséghez képest részletekbe menően is foglalkozik az egyes bűncselekmény-csoportoknál követendő eljárással. Célszerűnek mutatkoznék e kérdésekkel foglalkozó bizalmas Elnöki tanácsi határozat kezdeményezése. A határozat foglalkozzék az alábbi kérdésekkel t A határozat álljon azon az elvi alapon, hogy a Kormány 1956* november 4-én kelt felhívásában a jóhiszemű, egyébként becsületes dolgozóknak büntetlenséget Ígért. Büntetőeljárás utján felelősségre kell azonban vonni azokat, akik az 1956. október 23. és november 4-e közötti időszakban fegyveres harc szervezői, vezetői voltak, résztvettek emberek kivégzésében, megkinzásában, fosztogattak, vagy egyéb ólet- és testi épség elleni, vagyon elleni bűncselekményeket követtek el. ^felelősségre kell vonni azokat is, akik felbujtói, kezdeményezői vagy vezetői voltak valamely középület megtámadásának, vagy a felsorolt egyéb bűncselekmények elkövetésének. üzek az elves irányadók a november 4-ét követően elkövetett hasonló bűncselekmények tekintetében is. az egyes fontosabb bűncselekmény-kategóriákat illetően az Elnöki Tanácsi határozatban az alábbi meggondolások figyelembe vételét javasol- j uki 1. / üzervezkedés vagy lázadás miatt kell felelősségre vonni azokat, akik ellenforradalmi célból támadást szerveztek, vezettek vagy ilyenben aktivan résztvettek a népi hatalom ellen, szervezkedés miatt nem lehet azonban eljárást indítani kizárólag azon az alapon, hogy valaki forradalmi bizottsági vagy egyéb hasonló jellegű szerv tagja volt. Ez természetesen nem vonatkozik attól az időponttól kezdve, aroióta ezeket a zerveket rendeleti utón megszüntették. 2. / a kisebb jellegű, de ellenforradalmi csoportosulások bűnös tevékenységét az elkövetett konkrét magatartásoknak megfelelően izgatásként, vagy köztörvényi bűntettként kell elbírálni / pl. személyes szabadság megsértése /. A november 4—e után elkövetett izgatás! cselekményeknél a büntetőeljárásnak általában helye van, azonban az eljárás megindításakor fokozott mértékben kell vizsgálni, hogy az elkövető mennyiben állt az ellenséges propaganda megtévesztő Magyar Országos Levéltár H ~ ^ ' rbmzÁoos levéltár j _____________________________________________________JMWMBHWBMEmííMíiéhííB m—1—ü—mm——— n ii m i—un a i mmmm—wtÉm-2-
